A berlini Freie Universität körülbelül 7500 középiskolást kérdezett meg, közülük minden negyedik úgy gondolta, hogy a hitleri rezsim nem volt diktatúra, és csak minden második szerint volt egyértelműen az. A kommunista NDK nagyjából harmaduk szerint nem volt önkényuralom, a régi NSZK nagyjából a felük szerint volt demokrácia, az újraegyesített Németországot pedig csak a megkérdezettek hatvan százaléka tartja demokratikus berendezkedésű államnak.

A 14-16 év körüli középiskolások hozzávetőleg negyven százaléka nem lát különbséget önkényuralom és demokrácia között. A felmérés azt is kimutatta, hogy a történelmi ismeretek első számú forrása az iskola, ezért a múlt pontosabb megértését főként az oktatás átalakításával lehet elősegíteni. A legfontosabb az, hogy több órában foglalkozzanak a XX. század, azon belül pedig az 1945 utáni időszak történetével - véli Klaus Schroeder kutatásvezető, aki szerint az iskolai tanórák mellett a történelmi emlékhelyek felkeresése is sokat segíthet.

Az értékorientációt tekintve is változásra van szükség: a jelenkortörténet oktatása során "a politikai rendszerek összehasonlító elemzését a szabadság, az emberi jogok, a jogállamiság és a pluralizmus értékei alapján kell elvégezni" - mondta a kutató a Der Tagesspiegel című lap csütörtöki beszámolója szerint.

Hangsúlyozta: a múlt megítélése körüli zavar ismerethiányból adódik, nem pedig valamilyen értékválság vagy szélsőséges politikai eszme terjedésének a következménye. Ezt mutatja, hogy a fiatalok értékrendjében a szabadság kiemelt fontosságú, öt felsorolt társadalmi berendezkedés közül messze a legtöbben azt választották, amelynek a szabadság volt az alapelve.