Több frontos küzdelem jöhet: küszöbön az izraeli-iráni háború

Több frontos küzdelem jöhet: küszöbön az izraeli-iráni háború

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Heteken belül támadást indíthat Izrael Irán ellen, hogy megsemmisítse atomlétesítményeit. Elképzelhető, hogy most is csak fenyegetőzésről van szó, mindenesetre Jeruzsálemben már gázmaszkokat vásárolnak és a háború izraeli áldozatainak számán spekulálnak. A támadás terve az izraelieket is megosztja, valaki kiszivárogtatta a haditervet is.

Csütörtök délelőtt az izraeli lapok internetes kiadásain a vezető anyagok Irán ellen tervezett háborúval foglalkoztak. A Haaretz a támadás ellen tiltakozó izraeliekről írt, akik aláírásgyűjtésbe kezdtek a „súlyos tévedésen alapuló szerencsejáték” ellen. Ezzel szemben a Jerusalem Post és a Times of Israel Izrael amerikai nagykövetének szerdai szavait idézte, aki szerint az Irán nukleáris létesítményei elleni támadás megéri azt a néhány évnyi előnyt, amennyivel vissza lehet vetni az iráni atomprogramot. „Egy, kettő, három, vagy négy év nagy idő a közel-Keleten” – nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek Michael Oren – „nézzék meg mi történt csak az elmúlt évben.”

Bár az Irán elleni támadás témája rendszeresen napirenden van, úgy tűnik, hogy Izraelben most valóban felpörögtek az események. Az izraeli média folyamatosan a támadással kapcsolatos témákkal foglalkozik, egyre-másra szólalnak meg az érintett civil és katonai vezetők. Nemrég tesztelték az ország esetleges megtámadása esetén működésbe lépő sziréna és sms-riasztási rendszert. Az izraeliek pedig gázmaszkokat vásárolnak. Jeruzsálemben egy idős vásárló a Bloomberg riporterének azt mondta, az izraeli vezetők nagyon elszántan nyilatkoznak Irán megtámadásáról, és ezúttal úgy tűnik, nem csak a levegőbe beszélnek.

Izraeli iskolások gázmaszkban egy esetleges támadás szimulációján 2007-ben
©

Benjamin Netanjahu miniszterelnök jogköreit a múlt héten rendkívüli módon kibővítették, ő pedig leváltotta a nemzeti védelmi minisztert. Szakértők szerint ez is összefügghet azzal, hogy az izraeli vezetés – Netanjahu és a hadügyminiszter, Ehud Barak – elszánta magát, hogy heteken belül, még a novemberi amerikai elnökválasztások előtt csapást mérjen Iránra.

Izraelnek 500 halálos áldozatába kerülne egy esetleges Irán elleni támadás. Ez a számítás izraeli kormányzati körökből származik. Matan Vilani, a leköszönő nemzeti védelmi miniszter szerdán azt nyilatkozta a Maariv napilapnak, hogy az ország készen áll egy háborúra. "Teljes felelősséggel jelenthetem ki: ma mindenki pontosan tudja, mit kell tennie" – mondta Vilani, aki egy hónap hosszúságú, többfrontos háborúra számít, melynek során rakéták tömege hullhat az ország területére. Danni Jatom, a Moszad volt igazgatója egy rádióinterjúban azt mondta, ha Izrael megtámadná Iránt, akkor Libanonból a Hezbollah, Gázából pedig a Hamász lőné rakétákkal Izraelt, aminek következtében az izraeli haderőnek Gázát és Libanont is lőnie kellene.

A leghülyébb ötlet

A háború célja Irán atomlétesítményeinek lebombázása lenne. Ilyen, távoli célpontok elleni gyors légi hadműveleteket már többször sikerrel vitt véghez az izraeli haderő.  Az 1967-es hatnapos háború kezdetén az első három órában lebombázták Egyiptom, Jordánia és Szíria légierejét. 1976-ban az ugandai Entebbe repülőteréről szabadítottak ki légi úton palesztin és német terroristák által túszul ejtett izraelieket. 1985 októberében Tuniszban bombázták le a Palesztin Felszabadítási Szervezet bázisát.

A most tervezett támadás legfontosabb előképe az Opera hadművelet, mely során izraeli vadászgépek Irak atomlétesítményeit pusztították el 1981. június 7-én. Szaddám Husszein Bagdad mellett épülő Osirak reaktorát a váratlan rajtaütéssel még a plutóniummal való feltöltés előtt bombázták le, többé nem is épült újra. E támadás sikere érv az Irán elleni akciót pártolók kezében. Erre hivatkozott szerdai nyilatkozatában Michael Oren nagykövet is.

Izraeli vadászgépek. Izrael nem először akarja egy gyors légicsapással megoldani a helyzetet
©

A támadásnak már a terve is kiszivárgott. Legalábbis a BBC szerint egy izraeli ügyekkel foglalkozó szakértő-blogger, Richard Silverstein az izraeli hadsereg egyik magas rangú tisztjétől kapott egy dokumentumot, mely a haditerv összefoglalóját tartalmazza. Az állítólagos memó az irakinál jóval nagyobb volumenű támadásról szól. Eszerint Izrael először egy kibertámadással leblokkolná az iráni elektronikai rendszereket. Ezt követően ballisztikus rakétákat lőne ki a nukleáris létesítményekre, katonai parancsnokságokra és a rakéta- és atomprogramok vezetőinek otthonaira. Ezután pedig izraeli vadászgépek támadnának a további beavatkozást igénylő célpontokra.

Izraelben sem mindenki tartja jó ötletnek Irán megtámadását. Az Irán elleni támadás tervéről a közelmúltban beszámoló Jediót Ahronót is azt írta, hogy a Netanjahu-Barak páros nem rendelkezik kellő támogatással sem a hadsereg, sem a biztonsági kabinet részéről. A Haaretz által említett petíció aláírói - köztük egyetemi oktatók - az izraeli légierő pilótáit kérik arra, hogy tagadják meg a parancsot, ha Irán ellen küldenék őket.  Meir Dagan, egy másik ex-Moszad vezér már márciusban élesen kikelt a terv ellen. Dagan azt mondta, "ez a leghülyébb ötlet, amit valaha hallottam". A volt titkosszolgálati vezető szerint Iránnak tucatnyi titkos nukleáris objektuma van, amiket lehetetlen mind kilőni. Ellenben Izrael a támadással egy kiszámíthatatlan végű regionális háborút robbantana ki. Ez azért sem mindegy, mert Izraelnek Irántól függetlenül is aggodalmat okoznak a szíriai és az egyiptomi események is.

19-re lapot húztak

A bizonytalansági faktort tovább növeli az Egyesült Államok. Izraelnek szüksége lenne az USA támogatására, ezt azonban mindeddig nem kapta meg. Az USA korántsem mutatkozik annyira elkötelezettnek Irán megtámadása mellett, mint az izraeli vezetés, még ha Obama maga is tett olyan nyilatkozatot, mely szerint, ha más megoldás nincs, készek erővel megakadályozni az iráni atomfegyver elkészülését. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban Amerika inkább visszafogni igyekezett Izraelt Irán ügyében.

Leon Panetta amerikai védelmi miniszter a háborús készülődésről azt nyilatkozta, tudomása szerint Izrael még nem döntött arról, hogy megtámadja-e Iránt. Panetta is azt hangsúlyozta: katonai akcióra csak végső esetben kerülhet sor, és még van idő megvárni, hogy a Teherán ellen hozott nemzetközi szankcióknak és a diplomáciai nyomásnak lesz-e eredménye.

Netanjahu és Obama találkozója. Amerika nem annyira elszánt
©

Elképzelhető ugyanakkor az a lehetőség is, hogy a mostani háborús készülődéssel Izrael csak a tétet emelte a diplomáciai nyomásgyakorlásban. Jonathan Marcus, a BBC újságírója szerint ennek bizonyítéka lehet az állítólagosan kiszivárogtatott haditerv is. Az újságíró szerint nem lehet megállapítani róla, hogy valóban eredeti-e, mindenesetre bármi is volt a kiszivárogtatók célja, a dokumentumnak fontos szerepe lehet abban a vitában, melyet a támadást pártolók és ellenzők vívnak egymással Izraelben.

Marcus arra is felhívja a figyelmet, hogy az állítólagos terv az Irán ellen bevetendő arzenál méretét és változatosságát tekintve elképesztő. Ráadásul olyan technológiákat is bevetésre késznek ír benne, melyekről eddig azt lehetett tudni, hogy még csak kifejlesztés alatt állnak. Ez is azt erősíthető, hogy a dokumentum kiszivárogtatásának célja az elrettentés.

Hozzászólások