Az iráni iszlám forradalom óta Murszi az első egyiptomi elnök, aki Teheránba látogat. A látogatás olvadást eredményezhet a két ország viszonyában, amely mindenekelőtt az izraeli-egyiptomi békeszerződés 1979-es aláírása és az iszlám forradalom után vált ellenségessé.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom után országából elmenekülő Reza Pahlavi iráni sahot fogadta Anvar Szadat akkori egyiptomi elnök, emiatt 1980-ban megszakadtak a két legbefolyásosabb közel-keleti ország közötti diplomáciai kapcsolatok. Teherán egyik utcáját arról a merénylőről nevezték el, aki 1981-ben egy katonai díszszemlén meggyilkolta Szadatot.

Murszi elődje, Hoszni Mubarak elnöksége alatt Egyiptom Szaúd-Arábiával és más szunnita többségű arab államokkal együtt igyekezett elszigetelni Iránt. Mubarak tavaly februári megbuktatása után Egyiptom és Irán egyaránt jelét mutatta a több mint harminc éve fagyos kapcsolatok rendezése iránti érdeklődésnek. Irán az "iszlám ébredés" jeleként üdvözölte a Muzulmán Testvériség jelöltjeként indult, de a szervezetből kilépett Murszi júniusi megválasztását.

Az Irán vitatott atomprogramjának leállítását sürgető nyugati nagyhatalmak, valamint az egyiptomi hadsereget támogató Egyesült Államok nyomása miatt a kapcsolatok felmelegítése veszélyes lépésnek bizonyulhat.

A nevének elhallgatását kérő elnöki hivatali illetékes szerint Murszi Kínából visszatérve augusztus 30-án utazik Teheránba, ahol részt vesz az el nem kötelezett országok csúcstalálkozóján, hogy Egyiptom átadja a soros elnöki tisztet Iránnak.