A szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) szászországi törvényhozási frakciója indított pert a német országos postavállalat (Deutsche Post AG) ellen, mert megtagadta egy pártlap terjesztését.

A vállalat azzal az indoklással utasította el a megbízást, hogy a feladó a küldeményeket nem meghatározott címekre akarta küldeni, hanem a reklámújságok mintájára egy bizonyos területen - a szászországi Lipcsében - kívánta terjeszteni, az ilyen megbízásokat pedig nem kötelező teljesíteni.

Az első- és a másodfokú bíróság a posta álláspontját fogadta el. A legfelső bíróság szerint azonban a kiadvány sajtóterméknek minősül, amelynek terjesztését a posta - az úgynevezett univerzális szolgáltatási kötelezettségből fakadóan - nem tagadhatja meg. A vállalat a postai szolgáltatások piacán meghatározó erővel rendelkezik - piacuraló helyzetben van -, ezért a közérdek azt kívánja, hogy különleges szabályok vonatkozzanak rá. E szabályok összessége az univerzális - egyetemes - szolgáltatási kötelezettség, amelynek alapján tilos különbséget tenni a megbízók között, a sajtótermékeket pedig a lakosság minél szélesebb körű tájékozódása és a sajtószabadság fenntartása érdekében a lehető legkedvezőbb áron el kell juttatnia az olvasókhoz - indokolta a döntést a bíróság.

A karlsruhei bíróság az indoklásban kiemelte, hogy a vállalatnak meg kell őriznie politikai semlegességét, így nem utasíthat vissza megbízást csak azért, mert nem ért egyet a küldemény tartalmával.

A cég kizárólag abban az esetben tagadhatja meg valamely küldemény kézbesítését, ha a tartalma büntetőjogi normába ütközik vagy pedig "a fajok közötti megkülönböztetés eszmeköréből merít". Ilyen esetekben a posta köteles tételesen bizonyítani, hogy törvénysértő tartalom közvetítésével bízták meg - mondta ki a német legfelső bíróság.

A neonácinak is nevezett NPD-nek a szászországi mellett egy másik keletnémet tartományban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában is van képviselője a helyi törvényhozásban. A többi 14 tartományi gyűlésben és a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában azonban nincs jelen. Az 1964-ben alapított párt esetleges betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak Németországban.

A legfelső bíróság legutóbb márciusban tárgyalt a párttal összefüggő ügyet. Az NPD egyik korábbi elnöke fordult bírósághoz, mert egy szálloda nem volt hajlandó fogadni, arra hivatkozva, hogy ronthatja a vállalkozás hírnevét a szélsőséges nézeteket valló politikus jelenléte. A bíróság az ügyben arra a megállapításra jutott, hogy valamennyi szálloda tulajdonosa, illetve vezetője szabadon dönthet arról, hogy kit hajlandó fogadni és kit nem, és összefér a diszkrimináció tilalmára vonatkozó rendelkezésekkel, ha megtagadják szélsőjobboldaliak kiszolgálását.