A felmérés szerint két nyugat-afrikai ország és Irak mellett két kelet-európai országban érte el a 90 százalékot azok aránya, akik vallásosnak mondták magukat. Ghánában a lakosság 96, Nigériában 93 százaléka mondta magáról azt, hogy vallásos. A további sorrend Örményország (92 százalék), Macedónia (90 százalék), Románia (89 százalék). Rendkívül magas a magukat vallásosnak mondók aránya Kenyában (88 százalék), továbbá Peruban és Brazíliában (86, illetve 85 százalék). Nyolcvan százalék körüli, illetve afölötti a vallásosak aránya Szaúd-Arábiában, Pakisztánban, Afganisztánban és Malajziában. Ezekben az országokban a meggyőződéses ateisták aránya alig kimutatható (0-3 százalék).

A legtöbb meggyőződéses ateista a felmérés szerint Kínában él (47 százalék). Szintén magas - 30 százalék körüli - az ateisták aránya Japánban, Csehországban és Franciaországban. Törökországban mindössze 23 százalék mondta magát vallásosnak, ugyanakkor csak 2 százalék meggyőződéses ateistának, vagyis itt az egyik legmagasabb a magukat hívőnek, de nem vallásosnak mondó emberek aránya.

A felmérés szerint a hinduk és a keresztények körében a legmagasabb (80 százalék) a vallásosak aránya. A muszlimok 74 százaléka, a zsidók 38 százaléka mondta magáról, hogy vallásos. A keresztény felekezetek között nincs érdemi eltérés, nagyjából egyforma a vallásosak aránya a római katolikus, a protestáns és az ortodox hívők körében.

A kutatásból – amelyet 57 országban végeztek el összesen több mint 50 ezer ember bevonásával – az is kiderült: a vallásosság a jövedelmi helyzettel és az iskolázottsággal fordítottan arányos.