A vatikáni statisztikák szerint jelenleg mintegy 1,2 millárd római katolikus hívő van a világon. Bár a legtöbben latin-amerikai országokból származnak, szakértők szerint az utóbbi néhány évben robbanásszerű növekedés volt az afrikai kontinensen is. Európában az olaszoknál él a legtöbb ilyen vallású ember (57 millió), míg Afrikában a Kongói Demokratikus Köztársaság vezet 36 millió fővel.

Megfigyelők szerint a globális délre tolódás a hetvenes évek derekán indult meg. Amíg Európában gyakorlatilag folyamatos volt a csökkenés, addig az afrikai gyülekezet közel négyszeresére hízott: az 1970-es 45 helyett mára 176 millió tagot számlál. Arról nem is beszélve, hogy ez idő alatt Ázsiában is 12 százalékos növekedés volt, így jelenleg 137 millió katolikus él a kontinensen.

A vatikáni egyházi nyilvántartás alapján a listavezető Dél-Amerikában mintegy 483 millió katolikus él, amely a közösség 41,3 százalékát jelenti. A világ tíz legnépesebb katolikus populációjával rendelkező országa közül pedig négy szintén latin-amerikai. Az egy nemzetre jutó legtöbb római katolikus hívő Brazíliában lakik, ahol nagyjából 150 milliós a gyülekezet.

A világ második legnagyobb bazilikája

Ezért aztán kevés olyan hely van a világon, ahol a katolikus egyháznak akkora lenne a befolyása, mint Brazíliában. Ezt jól mutatja az is, hogy a Sao Paulo és Rio de Janeiro között félúton fekvő Aparecidában található a világ második legnagyobb székesegyháza, amelyet méretében csak a római Szent Péter bazilika előz meg.

Aparecida katedrálisa

AFP / Yasuyoshi Chiba

A vörös téglából készült gigantikus építmény kilométerekről is jól látszik, és évente mintegy 11 millió zarándokot vonz a városba. A látogatók szerint a parkolóban megállás nélkül váltják egymást a katolikus hívőket szállító buszok és személyautók.

Noha Aparecidában nyoma sincs a hanyatlásnak, a katolicizmus az utóbbi harminc évben rengeteg hívett veszített a régióban. Az egyháztagok többsége szerint ugyanakkor egy brazil pápa megfordíthatná ezt a folyamatot, és akár az egész térségben „újjáéleszthetné” az egyházat – mondta a BBC brit hírtelevíziónak Cristina Soares, a misék egyik gyakori látogatója.

Lekörözik a katolikusokat?

A hanyatlás egyik legkézenfekvőbb magyarázata a latin-amerikai új egyházak erősödése. A kolumbiai Johanna Díaz Gómez, aki családjával egy evangélikus gyülekezet tagja, a hvg.hu-nak kifejtette: „a lelkészek közelebb állnak az emberekhez. Beszélgetnek velünk, elérhetőek, terjesztik az igét, és elmagyarázzák azt, amit olvasunk. Olyan dolgokat mutatnak, amiket katolikus templomokban soha”.

Silas Malafaia, az egyik legnépszerűbb fiatal felekezet vezetője szerint a katolikus egyház főként „elavult prédikálási stílusa és a hívőkhöz kötődő gyenge kapcsolata” miatt veszítette el híveit. „Nem elég elkötelezettek hitükben, és tagjaikat nem ösztönzik az egyházon kívüli igaz életre” – mondja Malafia. A lelkész szerint az evangélikusok száma a következő húsz évben lekörözi a katolikusokét is.

Az újkeresztény gyülekezetek száma egyébként egész Dél-Amerikában növekszik. A perui Krisztus Győzelme egyházat például mindössze 12 éve alapították, de mára 120 gyülekezetük van országszerte. Többségük olyan szegény munkásnegyedekben található, mint a limai Villa El Salvador. A vasárnapi misék pedig annyira népszerűek, hogy a későn érkezők sokszor be sem férnek a kisebb templomokba.

Mielőtt még Rómába utazott volna a pápaválasztó konklávé tagjaként, Raymundo Damasceno Assis aparecidai érsek úgy fogalmazott: „az egész világon Brazíliában a legerősebb a katolikus egyház, de korszerűsítenünk, a jelen kor igényeihez kell igazítanunk a közösség üzenetét”. Kifejtette: „az egyház Latin-Amerikában képes a folyamatos bővülésre és megújulásra. Európa viszont mintha stagnálna”.

Utolsó brazíliai útján XVI. Benedek pápa teljesen más tömegeket mozgatott meg, mint elődje, II. János Pál. Utóbbiról Rio de Janeiro nyomornegyedeiben is jó emlékeket őriznek a helyiek. A 2005-ben elhunyt pápának többen hálásak azért, mert nem engedte, hogy a kormányzat lerombolja a riói Megváltó Krisztus szobra körül épült slumot.

Piszkos lábú pápa

„Remélem, hogy a következő pápa inkább János Pál stílusát követi. Ő közelebb állt az emberekhez, és volt bátorsága ahhoz, hogy a gettókba is ellátogasson” – fogalmazott a hvg.hu-nak a perui Daniella Jensen López. Az egyik limai gyülekezet tagja úgy látja, hogy „önmagában nem elég az, ha csak elmondod, hogy az emberek pártján állsz. Ide kell jönnöd, és bepiszkolnod a lábadat”.

Már zajlanak az előkészületek - kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!

AFP / Johannes Eisele

Mint azt korábban megírtuk, a 116 tagú konklávé kétharmados többsége kell ahhoz, hogy valakit pápának válasszanak. Kanadai, ghánai és Fülöp-szigeteki jelölt is található a pápaesélyesként említettek között, noha az európai pozíciók is erősek: esélyes lehet a bécsi érsek, több olasz főpap, és Erdő Péter esztergomi érsek, akit többen befutónak tartanak.

A bíborosi kollégium 61 püspöke európai, akik közül 21 olasz, a többségük pedig dolgozott már Rómában, a vatikáni adminisztráció valamilyen tisztségében. „Ezek szerint tehát a pápajelöltek esélyeit növeli, ha európaiak és vannak vatikáni tapasztalataik” – mutatott rá a BBC brit hírtelevíziónak nyilatkozó egyházi szakértő.

Más spekulációk szerint azonban az új főpásztor az egyház olyan gyarapodó területeiről érkezhet majd, mint például Latin-Amerika, ahonnan az új pápát megválasztó bíborosok 6 százaléka származik. A Reuters korábban több olyan főpapot is idézett, akik szerint itt az ideje, hogy latin-amerikai főpap vegye kezébe a pásztorbotot.

A BBC korábban tíz bíborost nevezett meg, akik esélyesek a pápaságra. Latin-Amerikából két brazilt, Odilo Scherer Sao Paoló-i érseket és Joao Braz de Avizt, a Vatikán egyházi szervezeteket felügyelő kongregációjának vezetőjét, valamint a II. János Pál mellett fontos tisztségeket betöltő argentin Leonardo Sandrit említették esélyesként.