A holland politikus rövid üzenetében egyértelművé tette, hogy aggasztják a PRISM-mel kapcsolatos állítások. "A magánszféra alapjog" - szögezte le üzenetében a biztos.

Nem sokkal korábban, az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján Mina Andreeva, az alapjogi biztos, Viviane Reding szóvivője újságírói kérdésre elmondta, hogy a bizottságot aggasztja az amerikai hírszerző tevékenység lehetséges hatása az európai állampolgárok magánéletére, és igyekszik minél több részletet és információt megtudni az ügyről.

"A nemzetbiztonsági kérdések mindazonáltal tagállami hatáskörbe tartoznak, így nem az uniós adatvédelmi előírások hatálya alá esnek" - mutatott rá Andreeva, aki szerint épp ezért a tagállami hatóságok joga eldönteni, hogy a jogi előírásokkal összhangban uniós állampolgárok adatai ilyen célból átadhatók-e harmadik félnek.

A szóvivő is utalt arra, hogy Viviane Reding alapjogi biztos és Cecilia Malmström belügyi biztos is felvetheti a titkos adatgyűjtés ügyét a miniszteri szintű találkozón.

Délután maga Viviane Reding is állást foglalt az ügyben a Twitteren keresztül. Rövid szöveges üzenetében az alapjogi biztos úgy vélekedett: a titkos adatgyűjtés miatt kirobbant botrány is arra mutat rá, hogy a személyes adatok védelmét világos jogi keretekbe foglalni nem luxus, hanem alapvető jog.

A brit The Guardian a múlt héten számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. A The Guardian és az amerikai The Washington Post nem sokkal később már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.