Orbán Viktor Európa utolsó szélsőséges politikusainak egyike, a Fidesz pedig az utolsó szélsőséges párt, „az etnikai katlan alá akarnak gyújtani” Székelyföldön – így véleményezte a magyarországi pártot és elnökét Traian Basescu román államfő. Kijelentését nem most, a magyar-román viszony elhidegülését hozó napokban, hanem még 2006 márciusában tette az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének, amikor a Fidesz által támogatott Székely Nemzeti Tanács az autonómia „kikiáltására” készült.

Bár Basescu 2012-ben azt nyilatkozta, hogy a politikán kívül is jó, baráti a kapcsolata a magyar miniszterelnökkel, a két politikus viszonya az évek alatt távolról sem volt olyan kiegyensúlyozott, mint ahogy ezt a hazai és a bukaresti sajtó, illetve a román államfő szociáldemokrata ellenfelei állítják. Míg Orbán sokáig tartotta a távolságot a román belpolitikától, majd többször a diplomácián túlmenő gesztust tett Basescu felé, a román elnök hol beszólt, hol udvarolt a Fidesz elnökének – ahogy éppen az érdekei megkívánták.

Orbán Basescura szavazott

„A Magyar Autonóm Tartomány Sztálin műve volt. Nem fordulhat elő még egyszer Romániában, hogy ilyen régiót hozzanak létre” – fakadt ki hétfőn a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján az államfő a Székelyföldön követelt autonómia ellen. (Arról, hogy mi is volt az 1952 és 1968 között működött Autonóm Tartomány, részletesen itt olvashat.)

Orbán, Németh Zsolt és Basescu 2010-ben – medvetánc

Mihály László

Egyúttal kiosztotta a magyarországi politikusokat, akik idén nyáron szerinte „pofátlanná” váltak „zavartalanul lófráltak Hargita és Kovászna megyében”. Basescu megjegyezte „Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (...) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában”. Majd egy kérdésre válaszolva kifejtette, ha valakinek nem tetszik Orbán Viktor tusnádfürdői szereplése, fütyülje ki. (A román államfő hétfőn beszólós kedvében volt, ugyanis Szerbiáról és Ukrajnáról azt mondta, messze vannak attól, hogy demokratikus országnak lehessen nevezni őket.)

A második elnöki ciklusát töltő, jövőre a posztról távozó Basescu és az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor viszonya 2009-ben mélyült el, amikor a román államfő elzarándokolt a Fidesz ősrendezvényének számító Bálványosi Szabadegyetemre, hogy a Fidesz elnöke és Tőkés László mellett előadást tartson a két ország viszonyáról. Akkor óvatosan nyilatkozott az autonómiáról, arról beszélt, hogy a román alkotmányreformnak része kell legyen ez a fogalom. A hallgatóság éppen ujjongani készült, amikor gyorsan hozzátette, ez nem etnikai, hanem egyéni, önkormányzati autonómia lesz, amivel hurrogást váltott ki. De Orbán Basescu mellé állt kifejtve, annak örülne, hogy a román államfő újrázna a novemberi elnökválasztáson. Ezt a romániai magyar és a román sajtó is úgy értékelte, „a volt magyar kormányfő szimbolikus szavazatát adta Basescura”.

Kétszer segítette ki a bajból Basescut

„Azt javasoltam az államfőnek, hogy legyen bátor, mutassa meg magát Tusnádfürdőn a Fidesz közegének. Ugyanakkor jónak láttam, ha a két habitusában hasonló politikus közvetlen kapcsolatba kerül, mert akkor az államközi kapcsolatokat is könnyebben tudják intézni” – magyarázta a hvg.hu-nak Basescu korábbi kisebbségi tanácsnoka, miért szorgalmazta 2009-ben, hogy az elnök látogasson el Tusványosra. Az egykori RMDSZ-es szenátor, Eckstein-Kovács Péter elismerte, akkoriban Basescu javítani igyekezett az imázsát az erdélyi magyarok körében, így tusványosi találkozót megelőzően is többször megfordult Székelyföldön. Később egy Orbánt és Basescut ábrázoló szórólap jelent meg a magyarok lakta területeken. Bár nem volt rajta pártembléma, a sajtó kiderítette, hogy a román államfőt támogató párt terjesztette. Basescu végül alig 70 ezer vokssal győzte le kihívóját.

Eckstein-Kovács szerint az újraválasztott Basescu 2010-ben már azért fogadta el a meghívót Tusnádfürdőre, mert az előző évben jól érzete magát, szívesen találkozott az időközben kormányfővé választott Orbán Viktorral. A két politikus a fellépésük előtt kedélyesen beszélgetett, az Origo tudósítója szerint a magyar miniszterelnök – kikapcsolt mikrofonok mellett – arról panaszkodott Basescunak, hatalmas nyomás van rajta, hogy változtasson a gazdaságpolitikáján, ne vezesse be a bankadót. A román államfő az előadása alatt azért figyelmeztette Orbánt, legyen óvatos, mert a térség devizái együtt mozognak, és a forint gyengülése a lejt is lehúzza.

Két évvel később a Székelyföldön népszerű Orbán ismét kisegítette román barátját. Bár Basescu többet nem ment el Tusványosra, a 2012-es szabadegyetemen a magyar kormányfő azt nyilatkozta: „azt kívánom a románoknak is és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést”. Ezzel arra ösztönözte a szavazókat, hogy ne vegyenek részt a Basescu felfüggesztéséről szóló népszavazáson, megakadályozva így a leváltását. Ezt Victor Ponta – az államfő eltávolítását kezdeményező szociáldemokraták miniszterelnöke – a román belügyekbe való beavatkozásnak minősítette. Orbán tanácsát a magyar választók megfogadták, a legalacsonyabb részvételi arányok a magyarlakta megyékben voltak.

A tavalyi népszavazás után - sokat köszönhet Orbánnak

Bócsi Krisztián

Az orosz állami rádió, az Oroszország Hangja tavaly augusztusban azt állította, Orbán és Basescu alkut kötött, és a magyar miniszterelnök támogatásáért cserében a román államfő biztosítani fogja Székelyföld autonómiáját. Ezt a rádióban megszólaló Basescu cáfolta azt állítva, semmi másról nincs szó, mint hogy ugyanannak az európai politikai családnak a tagjai, és ő is arra buzdította 2010-ben a magyarországi románokat, szavazzanak a Fideszre. (A magyar vonatkozású hírekről rendszeresen beszámoló MTI archívumában nem találtunk erre vonatkozó hírt.)

Szélen törne előre

Mint Traian Basescu hétfői kifakadását követően a hvg.hu megírta, a román államfő jövőre vissza akar térni a pártpolitika színterére – az alkotmány szerint harmadszorra nem indulhat az elnökválasztáson –, így próbálja újrapozicionálni magát. Ám régi pártja, a Demokrata-Liberális Párt nem azt a személyt választotta elnöknek, akit ő javasolt, ezért egy videoüzenetben szakított velük, és megbízott néhány hozzá közel álló értelmiségit és politikust, hogy hozzanak létre egy alapítványt „a jobbközép politikai oldal felélesztése érdekében”.

Székely István, az RMDSZ főtitkár-helyettese szerint az erdélyi magyarok többsége csakis elnökjelöltként támogatta Basescut. A parlamenti választásokon inkább a magyar szervezetekre, elsősorban az RMDSZ-re szavaznak. Ugyanakkor a romániai politikai paletta telített, csakis a szélen van hely: a populista Gigi Becali épp börtönbüntetését tölti, a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Párt összeomlott, így Székely szerint Basescu az ő helyüket igyekszik elfoglalni, ezért ment neki az autonómiának és a magyaroknak. Ezt már a politikai ellenfelei is érzékelték, még a romániai magyarokat az utóbbi években folyamatosan támadó Crin Antonescu, a Szociálliberális Szövetség elnökjelöltje is szánalmasnak nevezte kedden Traian Basescu Magyarországgal kapcsolatos kijelentéseit.

Basescu nagy túlélő, rendszeresen váltogatta nézeteit, ha politikai érdekei úgy kívánták. Mint a Wikileaks-táviratokból is kiderült, az Orbánhoz és a Fideszhez való viszonya is 180 fokos fordulaton ment keresztül. 2000-ben, amikor Orbán miniszterelnökként Romániába látogatott, közlekedési miniszterként és a kormányzó Demokrata Párt (PD) elnökeként kínosan kerülte a magyar kormányfővel való találkozót, még Bukarestből is elutazott. A román koalíciót akkor belső viták feszítették, a választásokra készülődő PD pedig kijátszotta a magyar-kártyát. A demokraták külügyminisztere, Petre Roman a találkozó után élesen bírálta a román kormányfőt, azt hangsúlyozva, ő nem fogadta volna el, hogy „Románia belügyeiről tárgyaljon” a magyarokkal.

Már Bukarest főpolgármestereként 2001-ben Demszky Gábor meghívására ellátogatott Budapestre, ahol meglepő szóhasználattal bírálta mind a román, mind a magyar miniszterelnököt, akikről az MTI híradása szerint azt mondta, „csak köpködik egymást a határon keresztül”. Kijelentette, ha pártja kerül hatalomra, meg fogja tiltani, hogy a magyar státusztörvényt alkalmazzák Romániában.

"Radikális indulatok és frusztrációk"

A fagyos viszony Székely István szerint az ezredforduló után engedett fel. Basescu Petre Roman kiszorításával átszervezte a pártját, majd a történelmi pártok (Parasztpárt, kereszténydemokraták) meggyengülése után egyesíteni igyekezett a román jobboldalt. 2004-ben megverte az elnökválasztáson a szociáldemokrata Adrian Nastaset, majd a pártjának adott kormányalakítási lehetőséget. Ekkor a PD kilépett a Szocialista Internacionáléból, és kérte felvételét az Európai Néppártba – ehhez pedig szüksége volt a néppárti Fidesz támogatására is. Bár Basescu 2004-es kampányban még arról beszélt, hogy 1989 előtt ő is kommunista volt, a PD ebben az időszakban erőteljes antikommunista retorikát használt.

A 2009-es összeborulás – akkor is Orbán segítette ki

HVG

A Fideszben a szomszédos országokkal foglalkozó Németh Zsolt az RMDSZ-es Székely szerint jó kapcsolatokat ápolt a PD irányítását 2004-ben átvevő kolozsvári polgármesterrel, Emil Boccal, aki segített megnyerni a román államfőt is. Ugyanakkor a Basescu pártépítési törekvéseit támogató nemzeti liberális értelmiség folyamatosan követte a magyarországi eseményeket, és magyar mintára a jobboldal egyesítését szorgalmazta. A nemzetközileg elismert román politológus, Vladimir Tismaneanu – akit később Basescu kinevezett a kommunizmus bűneit kivizsgáló testület élére – egy 2004-es könyvében előremutató példaként emlegette a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség létrehozását. (Igaz, 2012-es Az ördög a történelemben című könyvében már Putyinhoz hasonlította Orbánt, azt írta a Fideszt "radikális indulatok és frusztrációk" mozgatják, akárcsak szerinte Basescut is.)

Végül a PD Európai Néppártba való felvételét követően a szervezet tanácskozásain rendszeresen találkozott Orbánnal Basescu. A két politikus egymásra találásban segített az is, hogy 2010-ig ugyanúgy gondolkodtak Oroszország törekvéseiről. Ugyanis Basescu hosszú évek óta euro-atlantista, és félti országát az orosz befolyástól – talán ez az egyetlen, amiben nem változott az álláspontja. 2008 februárjában külön egyeztettek arról, hogyan lehetne az Európai Unió támogatta gázvezeték építését felgyorsítani az oroszok Déli Áramlatával szemben. Bár a 2009-es tusnádfürdői találkozón Basescu még abban reménykedett, hogy Fidesz kormányra kerülése után közösen léphetnek fel ebben az ügyben, Orbán második kormánya a „keleti nyitás” részeként végül az oroszokkal való kiegyezésre törekedett.