A meztelenség felszabadít

Amina Tyler

Tumblr

„Baszd meg az erkölcseid” – ezt írta fel fedetlen kebleire még tavaly márciusban Amina Tyler tunéziai származású nőjogi aktivista, majd ki is posztolta a fényképeket az egyik legnépszerűbb internetes közösségi oldalra. Lelkesedését az sem tudta letörni, hogy a Femen nőjogi szervezet által inspirált akciója miatt több halálos fenyegetést is kapott. Sőt, idén májusban már az iszlám kultúrális központjának tartott Kairuán város mecsetének falára festette fel a Femen logóját. A rendőrség közleményéből pedig kiderült, amikor elfogták, éppen arra készült, hogy félmeztelenre vetkőzik. Sajtóértesülések szerint a fiatal hölgyet hivatalosan azért vették őrizetbe, mert egy önvédelmi spray volt nála.

A Femen válaszul meghirdette a Topless Dzsihád Napját a tunéziai legfelsőbb bíróság épülete elé. Tylert amúgy két hónap elzárás után augusztusban szabadlábra helyezték, az eset azonban így is heves reakciókat váltott ki az észak-afrikai országban. A Muzulmán Nők szervezete például leszögezte: „a meztelenkedés nem vezet sehova, és őket különben sem kell felszabadítani semmi alól”.

Elsőként a világ tetején

Egészen más miatt került az újságok címlapjára a szaúd-arábiai születésű Raha Moharrak, aki első arab nőként megmászta a világ legmagasabb pontjaként számon tartott Mount Everestet. A fiatal hölgy egy négytagú csapat tagjaként – ahol egyébként rajta kívül kizárólag férfiak voltak – érte el a Csomolungma csúcsát.

Raha Moharak

Tumblr

Az alig 27 éves Moharrak az Al Jazeera nevű arab hírtelevíziónak az expedíciót követően úgy nyilatkozott: „nem érdekel, hogy én vagyok az első. Az a fontos, hogy legyen valaki aki a példámon felbuzdulva második lesz”. Hozzátette: „konzervatív szüleimet meggyőzni szinte nagyobb kihívás volt, mint megmászni a Mount Everestet”.

Csadorban a falakon

Biztos sokan emlékeznek még Luc Besson Yamakasi című filmjére, amiben fiatal francia srácok ugrálnak egyik házról a másikra, és villámgyorsan kúsznak-másznak a falakon. Ha megvan, képzeljük el ugyanezt csadorban.

De a parkour néven ismert sportot űző iráni nők számára nem viseletük jelenti az egyetlen akadályt. A falakon ugrálást ugyanis tovább nehezíti, hogy a muzulmán országban a nőknek korlátozzák a közterületeken tartózkodás idejét. Az egyébként is rendhagyó sport ennek ellenére egyre népszerűbb a mintegy 75 millió lakosú Iránban, ahol a nők részvétele egyéb szabadidős tevékenységekben szigorúan szabályozott.

„Ez a sportág kizárólag a sebességről szól. Nem úgy, mint a fiatal nők élete Iránban, amely sokszor már úgy tűnik, mintha megkövesedett volna” – nyilatkozta az egyik vezető francia hírtelevíziónak névtelenségéhez ragaszkodva egy „iráni parkour lány”. A tehetségesebb sportolók rögzítik is mutatványaikat, amelyek a legtöbb videómegosztó portálon elérhetőek. 

A foradalom édesanyja

 Tawakkol Karman, vagy ahogy hazájában szólítják, a „forradalom édesanyja” azzal szerzett magának elismerést, hogy az arab tavasz kirobbanásakor a nemzetközi sajtóban ő képviselte a jemeni ellenállást. Miután több alkalommal letartóztatták, majd egy merényletet is elkövettek ellene, Karmant Nobel-békedíjra jelölték a nők jogainak védelméért. Ezzel ő lett az első arab nő - egyben a legfiatalabb jelölt - aki végül meg is kapta a svéd Alfred Nobel által alapított kitüntetést. „Szeretném a világra tudtára hozni, hogy a jemeni nők erősek, és ha lehetőséget adnak nekik, akkor sikeresek tudnak lenni” – szögezte le interjújában nem sokkal a díj átadása előtt a mindössze 34 éves hölgy.

Tawakkol Karman

AFP / Frederick Florin

Hangsúlyozta, „a világnak túl kell lépnie a sztereotípiákon és különféle dress code-okon. A szívünk mélyén mindannyian emberi lények vagyunk, akik méltóságteljes életet szeretnének”. Karman egyébként 2005-ben alapította meg az Újságírónők Láncok Nélkül (Women Journalists Without Chains) nevű mozgalmat, melynek később vezetőjévé is választották.

A golyó sem fog rajta

Nem kevesebb, mint hárommillió dollárért írhat könyvet Malala Juszufzai, a most 16 éves pakisztáni diáklány, akit tálib fegyveresek fejbe lőttek, mert kiállt a lányok tanuláshoz való jogáért. Juszufzai 2009-ben kezdett blogot írni a BBC urdu nyelvű szolgálatának, mivel a tálibok akkoriban terjesztették ki hatalmukat, a lányoknak pedig megtiltották, hogy iskolába járjanak.

AFP

A tinédzser kilétére hamar fény derült, a The New York Times című amerikai napilap pedig egy dokumentumfilmet is készített róla. A tálibok válaszként bezáratták a diáklány iskoláját, majd tavaly október 9-én fejbelőtték Juszufzait, amit azonban csodával határos módon túlélt. Malalát azonnal Angliába szállították gyógykezelésre, családjával pedig azóta is Birminghamben él.

Gyógyulása Pakisztán eldugott részéből az ENSZ New York-i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé. „A szélsőségesek a könyvektől és a tollaktól félnek leginkább” - fogalmazott Malala Juszafzai az ENSZ-székházban, a róla elnevezett napon. A 16 éves lány elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek korlátozni akarják a nők jogait, csak azért mert „félnek a nők hangjától”.