A korábban katonai pszichiáterként szolgáló Hasan 2009. november 5-én a texasi Fort Hoodban nyitott tüzet Afganisztánba és Irakba készülő katonatársaira. A palesztin származású, de Amerikában született őrnagy tettét azzal indokolta az eljárás vizsgálati szakaszában, hogy szerinte az Egyesült Államok az iszlám ellen vívott háborúban átállt a másik oldalra.

Azt állította, hogy bajtársainak legyilkolásával a muszlim felkelőket akarta megvédelmezni.

Ez a lövöldözés volt a legtöbb halálos áldozattal járó tömeggyilkosság, amelyet amerikai támaszponton valaha is elkövettek.

A 42 éves őrnagy maga látta el a saját védelmét, és csak a hadbírósági tárgyalás megnyitásakor szólalt meg. Ekkor elismerte, hogy ő ölte meg a bajtársait. Az esküdtszék múlt pénteken bűnösnek mondta ki, de a hétfőn kezdődött, halálbüntetéssel fenyegető ítélethozatali szakaszban már nem szólalt meg.

A 13 tagú katonai esküdtszék szerdán kezdi meg annak mérlegelését, hogy méreginjekciós kivégzés vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kimondását javasolja-e a hadbírónak, Tara Osborne ezredesnek.

Az esküdtek akkor javasolhatják a halálos ítéletet, ha számukra minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a vádlott legalább két embert megölt, és egyhangúlag arra a következtetésre jutnak, hogy legalább az egyikükkel előre megfontolt módon végzett.

A 2009-es támadásban több lövést kapott, ezért tolószékbe kényszerült Hasan. A tárgyalásra az őrnagy nem hívott tanúkat és nem terjesztett be bizonyítékokat sem a saját védelmében. A vád 90 tanúja közül is csak háromnak tett fel kérdéseket.

Mentális egészségügyi vizsgálatakor Hasan azt mondta, hogy mártír akar lenni. Ugyanakkor cáfolta, hogy neki is az a célja, hogy halálra ítéljék.

Az amerikai fegyveres erőknél 1961 óta nem hajtottak végre kivégzést. A katonai büntetés-végrehajtási intézményekben most öten vannak a halálsoron. A hadbíróságok esetlegesen másodfokon is megerősített halálos ítéletét Fort Hood parancsnokának és az elnöknek is helyben kell hagynia.