2013. szeptember. 01. 18:56 Világ

"Az aranyat elviszik, a cián marad" - tüntettek Budapesten és Romániában

Több romániai nagyvárosban rendeztek tüntetést vasárnap az erdélyi Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya ellenzői, miután a héten a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról. Budapesten az LMP szervezett tüntetést az ügyben.

A tüntetők a törvénytervezet elutasítását követelték a parlamenttől. A bukaresti Egyetem téren több száz tiltakozó gyűlt össze, akik Az aranyat elviszik, a cián marad, A forradalom Verespatakon kezdődik, Mentsétek meg Verespatakot feliratú táblákat emeltek a magasba.

A román hírtelevíziók beszámolóiból kiderült, hogy más nagyvárosokban is tiltakozók tucatjai - helyenként százai - vonultak utcára a Verespatak megmentéséért küzdő Alburnus Maior Egyesület felhívására. A civil szervezet Romániában 17 településre hirdetett vasárnap délutánra demonstrációt, amelyhez külföldi zöld szervezetek is csatlakoztak több európai és tengeren túli fővárosban.

A megmozdulásokkal egy időben Tőkés László európai parlamenti képviselő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tiltakozó nyilatkozatot tett közzé az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálat honlapján, amelyben felszólít minden jóérzésű romániai törvényhozót, mondjon nemet a ciánra, mondjon nemet az "ország kirablására".

A Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökével közösen aláírt nyilatkozatban az EP-képviselő kifejti: döntésével a román kormány szembefordult az Európai Parlament 2010 májusában elsöprő többséggel meghozott határozatával, amelyben a cián bányaipari felhasználásának betiltását indítványozta az unió országaiban.

"Elvárjuk, hogy országunk választott képviselői elsősorban a választópolgárok érdekeit tartsák szem előtt, és ne a külföldi pénzemberek kegyeit keressék. Erdélyiekként tiltakozunk az ellen, hogy Bukarest Erdélyt pusztán természeti kincsekben gazdag gyarmatnak tekinti" - írta a verespataki bányaberuházás ellen tiltakozó nyilatkozatában Tőkés László.

A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Kedden a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.

Budapesten is tüntettek

A Budapesten a Lehet Más a Politika (LMP) békés demonstrációt szervezett a verespataki aranybánya tervezett megnyitása ellen a budapesti román nagykövetség elé vasárnap, a világ több nagyvárosában is több hasonló megmozdulás volt. Az LMP mellett, az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért pártszövetség is képviseltette magát.

Csiba Katalin, a párt környezetpolitikai szakszóvivője a megmozduláson azt mondta: a verespataki bányaberuházásról a román kormány egy olyan törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentnek, amely veszélyezteti a Tisza élővilágát, a verespataki állampolgárok életterének és közösségeinek eltűnéshez vezethet.

Az LMP-s politikus szerint ha ezt tervezetet a parlament megszavazza, akkor Verespatakon "négy hegy, három falu és kétezer ember tűnik el". Ha megvalósul a terv, egy 360 hektáros alapterületű zagytározóban fog lötyögni a nehézfémekkel és ciánnal teli oldat, s "ahogy a Tisza, úgy a cián sem áll meg a határnál" - hangsúlyozta.

Az LMP most minden tudóst, írót, politikust, s minden állampolgárt arra kér, hogy vigye hírét a verespataki eseményeknek. "Nem akarunk pár év múlva a ciános Tiszában újra haltetemeket látni" - szögezte le a politikus.

Csiba Katalina arra is kitért: a bányáról azt mondják, hogy biztonságos és nem lehet semmi baj. Korábban viszont a fukusimai atomerőművet is a legbiztonságosabbnak nevezte a média és Romániában a harmadik legnagyobb média-befektető a Rosa Montana Gold Corporation.

Kiemelte, hogy a budapesti megmozdulással egy időben, vasárnap délután 5 órakor több mint 20 romániai (köztük Verespatak, Bukarest, Temesvár, Marosvásárhely), valamint számos európai nagyvárosban (például Párizsban, Londonban, Rómában, Brüsszelben és Berlinben), s még Washingtonban is tiltakozó akciókat szerveztek a zöldek a verespataki aranybánya ügyében. "Akinek fontos az emberi tisztesség, a sok évszázados közösségek fennmaradása, az most jelen van" - fogalmazott Csiba Katalin, megjegyezve: "nem is értjük pontosan, hogy miért nyaral ilyenkor a békemenet".

Bálint Gergely, az LMP tagja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a környezeti szempontból "igen veszélyesnek minősített bányaprojektet egy dedikált törvénnyel mentesítsenek az előírások alól, sutba vágva minden környezetvédelmi, műemlékvédelmi, katasztrófavédelmi, gazdasági és jogi elemzést, szabályozást". "Elfogadhatatlan, hogy a tőzsdei spekulánsok kilakoltassák a verespatakiakat saját házaikból" - szögezte le a politikus.

A több mint félórás demonstráción mintegy negyvenen vettek részt. "Mentsük meg Verespatakot!" feliratú pólóban jelen volt Schiffer András, az LMP elnöke, képviselőtársa Vágó Gábor és Ertsey Katalin. Megjelent továbbá az Együtt-PM társelnöke Jávor Benedek, valamint párttársa Szabó Rebeka is.