A bírósági döntés a városvezetés beadványa alapján egyébként még január 6-án született, azonban csak most szereztek róla tudomást a Majdanon folyó tüntetések szervezői az ítéleteket tartalmazó állami közlönyből. A határozat ráadásul már január 8-án életbe lépett. A városvezetés keresetét azzal indokolta, hogy a gyülekezések veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a társadalmi rendet, továbbá korlátozzák az állampolgárok jogait és szabadságát. 

Az adminisztráció nemrég azt állította, hogy egyre több panasz érkezik a Majdan környékén lakóktól a tüntetések miatt. Állítólag főként a zajra és a barikádok miatti nehézkes közlekedésre panaszkodnak.   

Eközben Olena Lukas igazságügy-miniszter szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy néhányan a békés tiltakozóakciókat saját politikai céljaik elérésére használják, az ellenzéki politikusok "felelőtlen tetteinek" következtében pedig sérülnek a nemzetközi dokumentumokban foglalt állampolgári jogok és érdekek. Hangsúlyozta, hogy a vezetésnek "egyensúlyba kell hoznia a gyülekezés szabadságát és a többi állampolgár jogait".  "Egyesek szabadságjogainak teljesülése miatt nem sérülhetnek mások jogai" - szögezte le a miniszter. 

A tüntetéseket szervező "nemzeti ellenállás" parancsnokságán szerdán közölték, hogy újabb rendőri ostromtól tartanak, ezért megerősítik a védelmet, és mobilizálják az otthon tartózkodó aktivistáikat. Állítólag növekedett a belügyi erők létszáma a főtérhez vezető utakon, amit a tüntetők szintén a közelgő ostrom jeleként értékelnek. A belügyminisztérium viszont cáfolja, hogy erősítést küldtek volna a belvárosba. 

Legutóbb december 11-én kísérelték meg a rohamrendőrök ostrommal eltávolítani a tüntetőket a Függetlenség teréről. A demonstrálók azonban ellenálltak, és még aznap visszafoglalták a tér azon részét, amelyről hajnalban kiszorították őket, a belügyi erők pedig visszavonultak a térről. December vége óta nem láthatók rohamrendőrök a Majdanon.