A Chilében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) szerint ez az első ismert csillag egy nyílthalmazban, amelynek bolygója van. Noha a tudomány számos exobolygót – Naprendszeren kívüli planétát – tart számon, csak néhány olyan ismert, amelyet nyílthalmazban fedeztek fel. A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással.

A Földtől 2500 fényévre, a Rák csillagképben található Messier 67 hozzávetőleg ötszáz csillagot foglal magában. Asztronómusok hat éven át 88-at vizsgáltak közülük az ESO nagy pontosságú spektrográfjával (HARPS).

A szerkezet segítségével három exobolygót fedeztek fel. Az eredmények alapján elképzelhető, hogy a bolygók ugyanolyan gyakoriak nyílthalmazokban, mint a magányos csillagok körül, egyszerűen csak nehezebb észrevenni őket – fogalmazta meg a kutatócsoport véleményét Luca Pasquini, a németországi Garchingban működő Max Planck Asztrofizikai Intézet munkatársa az Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

A kutatók szerint felfedezésük fordulópontot jelenthet az exobolygók kutatásában és lehetővé válhat a nyílthalmazok alaposabb vizsgálata.

Az újonnan azonosított három exobolygó közül egy a Nap "ikertestvére", egy olyan csillag körül kering, amelyet a Naphoz leginkább hasonló égitestek között tart számon az asztronómia. Hozzá hasonlóan a második is egy Nap-hasonmás körüli pályán mozog, míg a harmadikat egy masszívabb vörös óriás körül figyelték meg. Mindhárom bolygó túl közel van csillagához, így valószínűtlen, hogy folyékony víz lenne a felszínükön.