A tárca közleménye szerint Bíró Gáspár 1958-ban született a romániai Tenkén (Tinca), 1982-ben szerzett diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jogi karán. Miután 1988-ban Magyarországra települt, a Bibó István Szakkollégium nevelőtanára lett, emellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán kezdett tanítani. 1989 és 1990 között a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségekkel foglalkozó hivatalában dolgozott, 1990-től 1991-ig pedig a Miniszterelnöki Hivatal kormányfőtanácsosa volt.

1991-ben szakértőként részt vett az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának azon eseti csoportjában, amely a kisebbségek jogainak deklarációját dolgozta ki. Az 1990-es évektől szakértőként részt vett az Európa Tanács kisebbségvédelmi bizottságában is. 1992-től 1998-ig ő volt az ENSZ különleges jelentéstevője Szudánban, ahol munkáját széleskörű nemzetközi figyelem kísérte. Emellett aktívan részt vett a magyarországi kisebbségi törvény kidolgozásában, amelyért 1995-ben megkapta a Kisebbségekért kitüntetést a kormánytól.

1996 és 2005 között az ELTE Politikatudományi Intézetének docense, 2005-től egyetemi tanára, valamint a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja volt.

"Salman Rushdie-tól a Bíró-ügyig"

Szudáni tevékenysége miatt az ország kormánya kitiltotta, de ő a határon túlról továbbra is követte az eseményeket – olvasható a Middle East Forum nevű oldalon. 1992 áprilisában fatvát mondtak ki mindazokra, akik szembenállnak Szudán kormányával. A kormány az első ENSZ-jelentést az iszlám elleni elvetemült támadásnak tekintette. Egy szudáni kormánypárti újság "Sátáni riport: Salman Rushdie-tól a Bíró-ügyig" címmel jelentetett meg cikket az ENSZ-jelentésekről.

Ő maga a Transindexnek egy interjúban azt mondta: nem tud arról, hogy szabályos fatvát mondtak ki rá "azt csak egy imám tudja kimondani, egy külön erre jogosult vallási vezető. Lehet, hogy volt ilyen" - fogalmazott. Mint mondta, őt 1994-ben a szudáni köztársasági elnök mondta ki nyilvánosan az iszlám ellenségének, aminek hatására a Szudán-barát arab sajtó meghurcolta őt. Azt írták például, hogy Bíró Gáspár a keresztes hadjárat vezetője és rosszabb, mint "Salman Rushdie".

A Magyar Külügyi Intézet közleményében azt írta: mély megrendüléssel értesültek Bíró Gáspár haláláról. Munkatársaik 1990 óta álltak szoros munka- és baráti kapcsolatban a tudóssal, aki 1990-től a Dunatáj Intézet munkatársa volt, 1992-től 1998-ig pedig annak a Teleki László Alapítványnak volt a kutatója, amelynek keretébe az intézet is tartozott. Korai halála nemcsak a magyar tudományosságnak, hanem az oktatásügynek is fájó, pótolhatatlan veszteség - tették hozzá.