Az amerikai The Wall Street Journal politikai-üzleti napilap európai kiadása Dalibor Rohac cikkét közölte, aki szerint Orbán Viktor kormányfő, "a kilencvenes évek végének oxfordi iskolázottságú reformere" jó okkal vált számkivetetté a közép-európai politikusok között. A WSJ írása kitért számos szélsőjobboldali jelenségre, kiemelve, hogy azokat nem lehet Orbán "nyakába varrni", ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök mégsem háríthat el minden felelősséget magáról, mert a nacionalista választók ellenreakciójától tartva keveset tett a szélsőséges csoportok ellen.

A lap szerint Orbán Viktor az elmúlt években összehangolt erőfeszítéseket tett a liberális demokrácia és a jogállamiság alapjainak aláásására. Szóvá tette "a médiafelügyelet szorosabbra vonását", illetve "a bírói hatalmat megnyirbáló és a politikai hirdetéseket korlátozó alkotmányos változtatásokat", és azt, hogy a kormány "elragadta" a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, valamint "ad hoc illetékeket rótt ki" a pénzügyi, távközlési és kiskereskedelmi szektorra. Kitért a jegybank reformjára, aminek nyomán "fideszes kormánykinevezettek" kerültek pozícióba, és ez "kevés bizalmat ébreszt a központi bank politikai nyomástól való függetlenségét illetően".

"Orbán euroszkeptikus retorikája a választókhoz szól, és van is igazság abban, amit mond – Brüsszel gyakran tolakodó, és híján van a demokratikus elszámoltathatóságnak. De ne tévedjünk, Orbán nem azon munkálkodik, hogy orvosolja az európai integráció hibáit. Ha valami, akkor az ő politikája, vagyis 'a győztes mindent visz' politika, valamint a nacionalista eszmékre való fogékonysága az, ami többet árt Magyarország politikai és gazdasági jövőjének, mint amilyen ártalomra Brüsszel valaha is képes lenne" – véli a WSJ cikkírója.

Ukrajna

A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap az ukrajnai átalakulással kapcsolatban az Európai Unió és Kelet-Európa viszonyáról közölt esszét, amelyben foglalkozott Magyarország helyzetével is. Jan-Werner Müller eszmetörténész az Európa mint kutyaidomár című írásában az EU 2004-es bővítését felidézve kifejtette, hogy Nyugaton a csatlakozási folyamattól azt remélték, hogy az új tagországok államapparátusa majd "európaizálódik", és a társadalom "civilizálódik", sok kelet-európai pedig arra számított, hogy Brüsszel lesz a garancia arra, hogy nem alakul ki újra tekintélyelvű rendszer.

Ugyanakkor a csatlakozás után kiderült, hogy az EU nem tud megfelelni ennek az elképzelésnek. Megjelent az a probléma, hogy "aki már bent van, illetlenül viselkedhet anélkül, hogy sok minden történne" – fejtette ki Müller. Erre a jelenségre szerinte példa a magyar kormány. "Brüsszel Orbán Viktorral és pártjával, a Fidesszel konfrontálódva kénytelen volt megtanulni a keserű leckét, hogy ugyan az Európai Bíróság elé citálhat tagállamokat, és akár igazat is adhat neki a bíróság, de mégsem tudja befolyásolni például azt, hogy a nem liberális 'Fidesz-államot' megerősítse egy pártpolitikailag terhelt alkotmány" – írta Jan-Werner Müller.

Az új magyar földtörvény miatt Ausztria és Magyarország között kialakult heves vita lecsillapodására számít az áprilisi magyarországi parlamenti választások után Hermann Schultes, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara új vezetője – írta pénteken a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. A kamara és az osztrák mezőgazdasági minisztérium szerint mintegy 200 osztrák gazda összesen 200 ezer hektár termőföldet művel Magyarországon. A cikk szerint az osztrák földművelésügyi miniszter éles kritikája helyénvaló, Magyarországnak tartania kell magát az európai alapjogokhoz.

Zsebszerződések

A Kurier című független osztrák lap hírül adta, hogy Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter jövő szerdán Martonyi János külügyminiszterrel Budapesten fog tárgyalni az osztrák gazdák által Magyarországon kötött zsebszerződésekről. A lap szerint Kurznak a jelek szerint nagyobb diplomáciai érzékenységet tulajdonítanak és ezáltal a viszály megoldására több esélyt adnak, mint Andrä Rupprechter földművelésügyi miniszternek.

A szlovák államfőválasztás egyetlen magyar jelöltjéről, Bárdos Gyuláról közölt kommentárt a pozsonyi Sme napilap. A cikkben a liberális szlovák lap kommentárírója, Peter Morvay leszögezi: a Magyar Közösség Pártja (MKP) által indított Bárdos Gyula ugyanolyan "se nem sós, se nem édes" jelölt, mint a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt által támogatott Pavol Hrusovsky. Hozzáteszi: ráadásul Bárdos hitelesen azt sem állíthatja, hogy ellensúlya lesz Robert Fico kormányának, valamint a demagógiának és populizmusnak, mivel pártja (MKP) egy "rosszabb antidemokratikus politikát támogat és véd, Fico barátja, Orbán Viktor személyében".

A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági napilap pénteken az atomerőmű-bővítésre vonatkozó cseh és magyar törekvéseket hasonlította össze. A lap szerint az atomerőmű kibővítése ügyében a csehek példát vehetnének a magyaroktól. "Míg mi, csehek táncokat lejtünk Temelín kibővítése körül, a magyarok levonták ennek a hozzáállásnak a tanulságait, megértették az új piaci feltételeket" és szerződést kötve a Temelín kibővítése iránt is érdeklődő orosz Roszatommal "túljártak az eszünkön".