Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton felhatalmazást kért a parlament felsőházától, hogy katonai erőt alkalmazhasson Ukrajna területén - közölte a Kreml. A felsőház ezt követően haladéktalanul - közép-európai idő szerint fél négy körül - meg is kezdte rendkívüli ülését, majd nem sokkal később egyhangúlag megszavazta a katonai erő alkalmazását, Ukrajna egész területére.

Putyin azt követően fordult a Szövetségi Tanácshoz, hogy az alsó házban, a Dumában egyeztetések kezdődtek arról, Oroszország miként járulhat hozzá a jelentős részt oroszok által lakott kelet-és és dél-ukrajnai területek "stabilitásának helyreállításához". Putyin ezzel a lépéssel hivatalossá tenné azokat a katonai manővereket, amelyek a híradások szerint péntek óta zajlanak az Ukrajnához tartozó, de orosz többségű Krím-félszigeten.

Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország - a Krímben állomásozó Fekete Tengeri Flotta egységein felül - máris hatezer főnyi katonaságot dobott át a félszigetre. Szemtanúk számos helyen láttak olyan katonákat, akik nem viseltek nemzeti jelzéseket, de valószínűleg az orosz fegyveres erőkhöz tartoznak. A legfrisebb hírek szerint 300 fegyveres megpróbált elfoglalni egy partvédelmi állást, míg egy másik osztag egy ukrán rakétás egység támaszpontja ellen hajtott végre támadást.

Azonosítatlan, de vélhetően orosz katonák a Krímben

AFP / Genya Savilov

Putyin egyebek között az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetre, az ott élő orosz állampolgárok életét érő fenyegetésre hivatkozott, amikor az orosz alkotmány 102. cikkelyét említette a fegyveres beavatkozás alapjául - tájékoztatott az elnöki hivatal sajtószolgálata. Előzőleg az orosz Szövetségi Tanács (a felsőház) azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy "mindenre kiterjedő intézkedéseket" foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében.

Csütörtökön a Krími Autonóm Köztársaságban oroszbarát fegyveresek elfoglalták a regionális parlamentet, amely Szerhij Akszjenovot nevezte ki miniszterelnöknek. Akszjenovot - akit Kijevben nem tekintenek legitim vezetőnek - hivatalosan is orosz segítséget kért "a félsziget békéjének megőrzéséhez", és március 30-re előrehozta a májusra terezett népszavazást a régió státuszáról. A kijevi kormány azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyveres konfliktust akar kiprovokálni.

google

A referendum összefüggésben lehet azzal a törvényjavaslattal, amelyet az Igazságos Oroszország nevű párt nyújtott be. Ennek értelmében egyszerűsítenék az új területek Oroszországhoz való csatlakozásának procedúráját. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint Moszkva csak olyan térségeket fogadhat be a föderációba, amelyek csatlakozását jóváhagyja az az ország is, amelyhez az elszakadni kívánó terület tartozik. A jövőben viszont elég lenne egy olyan népszavazás is, amelyen az adott területen élők többsége igent mond az országváltásra.

2008-ban, amikor Moszkva beleavatkozott a grúziai válságba Abházia és Dél-Oszétia oldalán, arra hivatkozva hagyta jóvá a támadást, hogy a Grúziától elszakadni akaró Abháziában és Dél-Oszétiában veszélybe került az orosz állampolgárok élete. Ukrajnában - ahol az utóbbi években több hullámban is osztogattak orosz útleveleket - az utóbbi hetekben ismét jelentősen megugrott az orosz állampolgárságot kérelmező személyek száma. Egy másik moszkvai törvénymódosítási indítvány szerint egyszerűsítenék az ukrajnai polgárok számára az orosz állampolgárság felvételét: az útlevél egadásához elég lenne bizonyítani az orosz nyelv ismeretét.

A külvilág egyre élesebben ítéli el Moszkva politikáját. Barack Obama amerikai elnök szerint Oroszország súlyos hibát követ el, hakatonai erővel beavatkozik az ukrajnai válságba. A hivatalos Kijev egyelőre visszafogottan reagál, s az új ukrán vezetők hangsúlyozzák, nem tesznek olyan lépéseket, amelyekkel tovább mélyítenék a krízist. Putyin kezdeményezése után Carl Bildt svéd külügyminiszter a Twitteren azt írta: "Az orosz katonai beavatkozás Uktajnában egyértelműen ellentzétes a nemzetközi joggal és az európai biztonság alapvetéseivel."