Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa arra szólította fel pénteken a világszervezet Biztonsági Tanácsát, hogy vonja felelősségre azokat, akik bizonyítottan emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el Észak-Koreában. A tanács genfi ülésén harminc tagország képviselői a határozat mellett, hatan pedig ellene foglaltak állást, tizenegyen tartózkodtak. Phenjan visszautasította a Japán és az Európai Unió által közösen benyújtott tervezetet, mondván, hogy "törődjenek a saját dolgukkal".

A negyvenhét tagú testület egy évvel kiterjesztette Marzuki Darusman, az ENSZ észak-koreai emberi jogokkal foglalkozó illetékesének mandátumát, és hozzájárult egy iroda létrehozásához is a bizonyítékok és vallomások gyűjtésének megkönnyítésére. Az észak-koreai küldött szerint a határozat beterjesztői politikai csatározások helyszínévé tették az emberi jogi tanácsot. "Az együttműködés soha nem összeegyeztethető a konfrontációval" - tette hozzá.

Görögország ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy az európai országok komolyan aggódnak az eddig feltárt jogsértések miatt. Paula Schriefer, az amerikai delegáció vezetője pedig többször is félbeszakította Észak-Korea ENSZ-nagykövetét, és figyelmeztette, hogy térjen vissza a tárgyra.

Az Emberi Jogi Tanács március közepén kezdte el megvitatni az ázsiai ország helyzetét vizsgáló ENSZ-bizottság február 17-én közzétett jelentését, amely arra a megállapításra jutott, hogy az észak-koreai vezetés megrendelésére módszeres kínzást, éheztetést és kivégzéseket hajtanak végre az országban. Phenjan ENSZ-nagykövete az Emberi Jogi Tanács előtt nevetséges provokációnak nevezte a jelentést, amely szerinte az Egyesült Államok és "más ellenséges országok koholmánya".

A testület egy évvel meghosszabbította a szíriai jogsértéseket vizsgáló ENSZ-bizottság mandátumát is. A Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia által beterjesztett javaslatot harminckét állam támogatta, négy ellene szavazott, tizenegyen pedig tartózkodtak. Szíria, amely nem tagja a tanácsnak, hevesen bírálta az elfogadott szöveget. A határozat elítéli a szíriai hatóságokat a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok tartós, kiterjedt, módszeres és nyilvánvaló megsértéséért.