Két amerikai kormányilletékes szerint a szaúdi haderő felvonultatása történhet akár támadó, akár védekező céllal, két másik washingtoni tisztségviselő pedig inkább az utóbbi eshetőséggel számol.

Egy másik, ugyancsak névtelenül nyilatkozó washingtoni kormányilletékese "jelentősnek" minősítette a térségbe vezényelt szaúdi haderőt, és nem zárta ki, hogy a hadsereg légicsapásokra készül a húszi lázadók ellen, hogy megvédje az Ádenbe menekült jemeni elnököt, Abed Rabbo Manszúr Hádit a dél felé nyomuló húszi lázadóktól.

Egyelőre nem tudni, hogy mekkora haderőről van szó, és pontosan mely határszakaszhoz vezényelték. A washingtoni kormányzat hírszerzési információkat kért a szaúdi csapatmozgásról.

A brit hírügynökség szerint a haderő felvonultatása növeli annak a veszélyét, hogy Szaúd-Arábia belesodródik a súlyosbodó jemeni katonai konfliktusba.

A szaúdi külügyminiszter hétfőn felszólította a stratégiai fontosságú Báb-el-Mandeb-szorost fenyegető jemeni húszi síita milicistákat, hogy vessenek véget az "államcsínynek", és állítsák vissza az Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök képviselte törvényes hatalmat.

A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl között átjárást biztosító Báb-el-Mandeb-szoroson keresztül halad a világ tengeri kereskedelmének jelentős része. A partvidék húszi ellenőrzés alá kerülése nemzetközivé tágítaná a jemeni konfliktust, a nagyhatalmak ugyanis nem nézhetnék tétlenül, hogy a Hormuzi-szorost ellenőrző Iránnal feltehetően kapcsolatban álló erők megvessék a lábukat Báb-el-Mandebnél. A szoros stratégiai fontosságú több ország, így Egyiptom és Izrael számára is.

Abed Rabbo Manszúr Hádi kedden a jemeni katonai beavatkozás támogatására kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Az államfő a BT-nek küldött levelében arra kérte a testületet, határozatban engedélyezze a Jemennek "segíteni kívánó országoknak, hogy bármifajta eszközzel nyújtsanak azonnali segítséget a legitim jemeni hatalomnak, hogy megvédjék Jement és megfékezzék a húszik agresszióját".