A menedékkérelem újraszabályozására azt követően kerül sor, hogy Brüsszel és Ankara a múlt hónapban megállapodást kötött az Európába irányuló bevándorlás visszaszorításáról, illetve annak komolyabb ellenőrzéséről.

A jelenlegi "dublini szabályozás" értelmében a menekülteknek azokban az államokban kell benyújtaniuk menedékkérelmüket, ahol első ízben lépnek uniós területre, ez azonban hatalmas tehertételt jelentett eddig az olyan országoknak, mint Görögország. Bár abban az esetben, ha a menekültek valamilyen okból továbbmennének, úgy a szabályozás szerint vissza lehet őket küldeni ezekbe az országba, ez nagyon kevés esetben következett be, a rendszer működésképtelennek bizonyult.

Feltorlódott menekültek a görög Idomeninél.

AFP / Dimitar Dilkoff

Az AFP szerint azonban valószínű, hogy nehéz lesz egy jobban központosított rendszer kialakítása a menekültek EU-tagországok közötti elosztására, hiszen több tagállam is aggályait fejezte ki a bevándorlás kapcsán.

Az Európai Bizottság szerdán fog egy sor "lehetséges opciót" ismertetni, még mielőtt később, az év során beterjesztené a hivatalos javaslatot a menedékkérelmi szabályozás rendszerének reformjára.

Eddig azonban még a menekültválság megoldását célzó legszerényebb tervek végrehajtása is gondot okozott az EU-tagállamoknak. Uniós diplomaták attól tartanak, hogy a dublini szabályok reformja hasonló sorsra juthat, mint a tavaly szeptemberben elfogadott terv 160 ezer menedékkérő elosztására Olaszországból és Görögországból az EU-tagállamok között. Eddig mindössze 1100 menekültet osztottak szét, mintegy gúnyt űzve az európai szolidaritás elvéből - írja az AFP.

A menekültek szétosztásánál felmerült késedelmet európai források számos tényezőre fogják: a kormányok a brüsszeli és párizsi terrorista támadásokat követően megpróbálják kiszűrni a dzsihadistákat, nem áll rendelkezésre megfelelő szállás, vagy oktatási lehetőség a menedékérők számára, illetve logisztikai gondok vannak a repülőgépek bérlésénél, amelyekkel a menekülteket szállítanák.

Ugyanezen európai források szerint néhány tagállam ráadásul elfogadhatatlan feltételeket is szab muszlimok, feketék, vagy nagy családok elutasításával. A források hozzátették, hogy a kelet-európai államok a legrosszabbak, a vallási vagy etnikai alapú diszkriminációval.