Az amerikai választás eredményeinek alakulását itt idézheti fel.

Így várta a választás eredményeit Amerika. Kattinston galériánkért!

AFP / Don Emmert

A leendő first ladyről itt olvashat.

Egy olyan országban élünk, amelyet félreértettünk: azt gondoltuk, hogy honfitársaink nem szavaznak egy ennyire alkalmatlan, kiszámíthatatlan és nevetséges jelöltre – a jóformán sokkos állapotban levő Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman így fakadt ki az elnökválasztás részeredményeit látva a The New York Times hasábjain. Trump és hívei azonban nyilván másképpen látják, szerintük az excentrikus üzletember megválasztásával a Fehér Ház új, ismeretlen, emiatt az eddiginél jobb irányt vehet a Fehér Ház.

Donald Trump 1946 június 14-én született New Yorkban, öt gyerek közül ő volt a második legfiatalabb a családban. Az nem volt kérdés, hogy apja ingatlancégében kap majd állást – főleg miután rossz magaviselet miatt 13 évesen kicsapták a katonai akadémiáról –, az annál meglepőbb fordulat, hogy 1971-ben ő vette át a New York államban lakásépítésekkel foglalkozó Trump Organizationt. Legidősebb bátyja ugyanis inkább pilótának állt, majd mindössze 43 évesen belehalt az alkoholizmusba. Trump állítólag emiatt kerüli az alkoholt és a cigarettát is – kiszámíthatatlanságát tehát nem lehet tudatmódosítókra fogni.

A családi céget 1990-re komoly birodalommá pumpálta Trump – tette ezt főleg hitelből, de mindenképpen igen látványos módon. Az exhibicionista, a nyolcvanas évektől filmekben is gyakran felbukkanó üzletember az ingatlanbizniszen kívül beszállt a szórakoztatóiparba is; 1996 és 2015 között például övé volt a Miss America szépségversenyt szervező cég. (Az NBC és a Univision Trump bevándorlásellenes kijelentései miatt bontott Trumppal szerződést, emiatt 500 millió dollárra perelte őket az üzletember.)  

A kilencvenes években azonban kiderült, Trumpnál sincs minden aranyból. Az ingatlanválság megroppantotta birodalmát és kaszinói is sorra mentek csődbe. Ennek tudják be azt is, hogy 1995-ben 916 millió dolláros veszteséget írt le cégeiből – emiatt csaknem húsz évig nem fizetett adót. Ez egyébként mindössze egy hónapja derült ki, Trump ugyanis, elődeitől eltérően nem közölte adóbevallásait, azt a The New York Times szivárogtatta ki a kampányfinisben.

Kattinston galériánkért!

AFP / Mandel Ngan

Nem ez az egyetlen dolog, ami megkülönbözteti politikai riválisaitól, ám a titkolózás üzleti karrierjének is szerves része. Félezer cégből álló üzleti birodalmának egyetlen társaságát sem jegyzik a tőzsdén, és azt sem lehet tudni, pontosan mekkora vagyona van. Amíg ő maga bőven 8 milliárd dollár fölé taksálja (korábban egyenesen 10 milliárdról beszélt), a Forbes 4,3 milliárd dollárra teszi, a Bloomberg pedig ennél is kevesebbet, 3 milliárd dollárt tud be neki.

Az Economist portréjában ezért is írta, hogy a birodalom egyetlen jól látható jele a Trump Tower. Ez az az építmény, amely előtt 2001. szeptember 11-én az üzletember megjegyezte: most, hogy ledőltek az ikertornyok, már a Wall Street 40. szám alatt található tornya lesz a legmagasabb.

AFP / Mandel Ngan

Ízléstelennek ízléstelen, meglepőnek azonban nem nagyon nevezhető a megjegyzés. Trumpot üzletemberként is temperamentumosnak és kiszámíthatatlannak tartották, azt azonban nem vitatják el tőle, hogy spontán stílusa ellenére nagyon tudatosan hoz döntéseket. És ezeket szereti magához ragadni: a cégei igazgatóságában több családtagjának is helyet adott, ám a döntéseket valójában ő maga hozzá.

Feleségei is dekorációnak tűnnek mellette – különösen, hogy mindig is dekoratív hölgyekkel igyekezett körülvenni magát. Három felesége közül az első korábban csehszlovák síelő és modell volt, frigyük és 1990-es válásuk a bulvársajtó élénk érdeklődése mellett zajlott. Akárcsak a következő két házassága, az előbbi Marla Maples színésznővel, a mostani pedig Melania Knauss-szal, aki a kampányban azzal szerzett kétes hírnevet magának, hogy a jelöltállító konvención elhangzott beszédét szinte szóról szóra a mostani First Lady, Michelle Obama egy korábbi felszólalásából koppintották.

Az üzletember más nőkre is kacsingatott, és a hírek szerint az sem feltétlenül zavarta, ha ez nem nyerte el a tetszésüket. A kampányfinisban tucatnyi nő vádolta őt szexuális zaklatással, ezt ellenfelei aknamunkájának tudta be. 

Trump temperamentumos stílusa a mostani kampányában is látszott: gyakran tűnt úgy, hogy improvizál, ellenfelei szerint az is elég gyakori volt, hogy nem igazán derült ki, pontosan mire is gondol. (Programja több pontja máig homályos vagy következetlen.) Hazugsággal is vádolták – ez azonban éppen annyira elmondható volt Clintonról is.

Kattinston galériánkért!

AFP / Mandel Ngan

Az elnökséggel már 1987-ben kacérkodott, és 2000-ben a Reform Párt színeiben már indulni is kívánt, ám végül meggondolta magát. 2015-ben annál nagyobb vehemenciával vetette bele magát a kampányba, immár a Republikánus Párt színeiben, a párt prominenseinek legnagyobb döbbenetére.

Ez cseppet sem zavarta meg: büszkén vállalja, hogy a politikai rendszeren kívül áll, sikere is jórészt ennek tudható be. Hozzá képest még a republikánusok korábban szélsőségesnek tartott szárnya, a Tea Party is konszolidált társaság. Trump támogatását saját párttársai közül is sokan megtagadták – az persze kérdés, hogy mi lesz a jövőben. A kongresszus ugyan megőrzi republikánus többségét, ez azonban nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy támogatni fogják az elnököt.

Trump rendszeren kívülisége nem merül ki az amerikai pártrendszer kritikájában. Külpolitikai nézetei is szembe mennek a washingtoni elitével, sokan például Vlagyimir Putyin orosz elnök beépített emberének tartják. Politikai tapasztalatlansága ellenére nincs híján ambícióknak külpolitika terén sem: nacionalista, pontosabban „amerikanista” világképébe nem csak a bevándorlók nem férnek bele, de a hagyományos szövetségek sem. A szabadkereskedelmi egyezményeket felmondaná, de még a NATO szerepét is megkérdőjelezi, eközben azonban azzal nincs feltétlenül gondja, ha egy ország vagy annak vezetője nem a demokratikus alapértékeket tartja szem előtt (egyszerűbben: diktátor).

Kattintson galériánkért!

AFP / Rhona Wise

A rendszerellenesség itt sem állt meg: Trump az internetnemzedék legkedvesebb hírforrását, az összeesküvés-elméleteket is gyakorta bevetette kampányában. Azt még betudhatjuk gazdasági érdekeknek, hogy a párizsi klímaegyezmény felmondását ígérte, mondván nem hisz a globális felmelegedésben. Kampánya előtt viszont olyan klasszikus sületlenségeket is bevetett, mint hogy a védőoltások autizmust okoznak, de azt sem hagyta ki, hogy Barack Hussein Obama nem is az Egyesült Államokban született, így nem is indulhatott volna az elnökségért, és természetesen titokban muszlim.

Amíg korábban könyveiben fejtette ki nézeteit a világról, a mostani kampányban szókimondása fő terepe a Twitter-fiókja volt. (Amikor nagyon elszaladt a ló vele, többnyire arra fogta stábja, hogy illetéktelenek törték fel a fiókot.) Szitkozódásait szintén a The New York Times gyűjtötte csokorba néhány hete.

A nagy rejtély az, hogy Trump csiszol-e stílusán megválasztása után, vagy megmarad – ahogy az Economist fogalmazott – Mussolini és a Kardashian-család sajátos keverékének. Az üzleti életben mutatott tudatossága hasznára válhat, és Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnökhöz hasonlóan sikerrel veheti az akadályokat politikai ellenfeleivel szemben is. Az egy másik kérdés lesz, hogy elnöksége mekkora hasznot hajt majd az Egyesült Államok számára. Kampányszlogenjével élve: naggyá teszi-e Amerikát.