Annak ellenére, hogy kevés az incidens, az alkotmánymódosítás ellenzői máris csalással gyanúsítják a választási hatóságot. Egyrészt azért, mert a referendumon nem használják a részvételi adatoknak a 2016-os választásokon alkalmazott valós idejű követését és a többszöri voksolás kiküszöbölését megkönnyítő új informatikai rendszert, márpedig a népszavazás érvényessége szempontjából kulcskérdés a részvétel. Másrészt a román ellenzéki média közvetlenül a szavazás előtt figyelt fel arra, hogy a választási hatóság (AEP) a részvételi arányt az állandó névjegyzékben szereplő romániai lakcímmel rendelkező állampolgárokhoz viszonyítja. Kihagyják tehát a számításukból és vélhetően a 30 százalékos érvényességi küszöb megállapításánál sem veszik figyelembe a külföldi lakcímmel rendelkező mintegy 600 ezer román állampolgárt, bár román állampolgárként voksolhatnak külföldön, ha feliratkoznak a pótlistára. A referendum ellenzői ezt is csalásnak tartják, hiszen ez csökkenti az érvényességi küszöböt, mivel azonban jogértelmezési kérdésről van szó, ha tétje lesz, vélhetően az alkotmánybíróság dönt majd az ügyben.

Romániában a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának a részvétele szükséges ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen, ugyanakkor egy népszavazás csak akkor eredményes, ha a feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint 25 százaléka igennel voksol. Szombaton és vasárnap összesen 28 órán át tartanak nyitva a szavazóhelyiségek, a kétnapos voksolás mindenütt helyi idő szerit vasárnap este 21 órakor ér véget.