Alig öt évvel ezelőtt még mozgalmas volt a vajdasági magyar politikai szcéna. A legjelentősebb párt már akkor is a VMSZ volt, de létezett mellette 4-5 kisebb párt (többnyire korábbi pártok spinoffjai), és közülük mindig akadt a VMSZ-nek egy-egy fő kihívója. Egy ideig ezt a szerepet a Magyar Remény Mozgalom, a Jobbik vajdasági fiókszervezete töltötte be, később az országos szinten ügyes koalíciós alkut kötő mikropárt, a VMDK, ami sikeres országgyűlési szereplése nyomán szabad szemmel is jól látható finanszírozáshoz jutott a központi költségvetésből. Jelen voltak a mainstream szerb pártok magyar platformjai is, amelyek az MNT-választásokon rendszeresen egy-két mandátumot szereztek.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke

MTI / Mónus Márton

Az idei MNT-választásra elfogyott a többpártrendszer. A mikropártok vagy megszűntek (mint az MRM és néhány másik kisebb párt), vagy beolvadtak a VMSZ-be (mint a VMDP), esetleg jelezték ugyan jelenlétüket, de a támogatói aláírások hiányában csak a pályán kívülről, a választás bojkottjára felszólító Facebook-üzenetekben (mint a VMDK). Az egykori szerb mainstream pártok, amelyeknek valamikor magyar platformjai voltak, mára maguk is az eljelentéktelenedés és a teljes megsemmisülés közötti állapotban vannak, kb. mint itthon az MSZP vagy az LMP, és kisebb gondjuk is nagyobb az MNT-választásnál.

Idén a Magyar Mozgalom (MM) volt a VMSZ hegemóniájának egyetlen kihívója. Az előző MNT-választás idején még nem is létező MM kanyargós utat járt be 2015-ös megalakulása óta. Ahogy a vajdasági magyar politikában szokásos, az MM is spinoff párt, a VMSZ egykori vezetői és tagjai alapították. Kezdetben a VMSZ-en belüli frakcióként indultak, reagálva arra, ahogyan a VMSZ kézi vezérlésre kapcsolta az MNT alá tartozó intézményeket, mindenekelőtt a Magyar Szó napilapot és a szabadkai színház magyar társulatát.

A VMSZ vezetése rögtön keményen lépett fel, és kizárta az MM frakció tagjait, közöttük a párt alelnökét, de belgrádi országgyűlési képviselőt és tartományi képviselőket, a párt alapítványának kezelőjét, a regnáló szabadkai polgármestert, számos önkormányzati képviselőt, és mezei tagokat is. Az MM fő arca Korhecz Tamás, a fiatal jogászprofesszor lett, aki korábban négy évig volt az első közvetlenül választott MNT elnöke, és akinek nevéhez fűződik az egész progresszív szerb kisebbségi törvény megalkotása. (A belgrádi parlament 2009-ben gyakorlatilag vita nélkül szavazta meg a Korhecz által vezetett VMSZ-es think tank törvényjavaslatát, ami – egyebek mellett – felállította a kisebbségi nemzeti tanácsok rendszerét.)

A Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet választási plakátja Szabadkán 2016. április 19-én

MTI / Molnár Edvárd

A 2016-os szerbiai választásokon az MM észrevehető eredményeket ért el, két képviselőt juttatott a vajdasági tartományi parlamentbe (a VMSZ hatot), és számos képviselői helyet szereztek magyar lakosú vajdasági városok önkormányzatában. Szabadkán az MM a korábbi polgármester, Maglai Jenő vezetésével konkrétan ugyanannyi képviselőt delegálhatott, mint a VMSZ.

Csakhogy a választások után az MM körül megfagyott a levegő. A VMSZ sehol nem lépett szövetségre az MM-mel, Szabadkán például inkább a szerb kormánypárt polgármesterjelöltje, Bogdan Laban mögé állt be. Bár tartottak sajtótájékoztatót Budapesten, az MM felett teljesen elnézett a magyarországi politika. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) rendezvényeire például sosem kapott meghívót az MM, és hiába vették fel látványosan a kapcsolatot a Jobbikkal, onnan sem érkezett támogatás. Ráadásul a VMSZ egy ügyes politikai húzással belgrádi alkotmánybírót csinált Korheczből, ezzel levette a pályáról az MM egyik legismertebb és legelfogadottabb politikusát.

A november 4-i MNT választásnak egyenlőtlen esélyekkel futott neki a VMSZ és egyetlen állva maradt kihívója. A VMSZ mögött egyrészt ott állt a magyar kormány 65 milliárd forintos vajdasági gazdaságélénkítő programja mint politikai siker, másrészt ott állt a nagyrészt a Fidesz mintája alapján létrehozott mozgósító szervezet, az ellenfeléhez képest gigantikus költségvetéssel, harmadrészt ott állt a vajdasági magyar média nagy része, az MNT (így nagyrészt a VMSZ) által fenntartott magyar nyelvű sajtó, rádió és televízió. Jellemző példa, hogy a Magyar Szó fotóriportban számolt be a Tito-partizánok 1945-ös rémtetteire emlékezésként emelt csúrogi emlékmű koszorúzásáról, de az MM koszorúzásának nincs nyoma a képek között.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke

MTI / Sóki Tamás

A VMSZ elnöke, Pásztor István cinikus mondattal reagált arra, hogy ellenfelének korlátozottak az anyagi lehetőségei, és nincs hozzáférésük a médiához:

„Akinek ez sincs, az ne foglalkozzon közélettel.”

Az eredmények a VMSZ-t igazolták: az MNT-ben hatszoros többségben lesznek pártjuk delegáltjai az MM-esekhez képest. A szavazatok számának alakulása ugyanakkor előrevetíti, hogy az MNT legitimitása a jövőben problémás lehet. Az utolsó szerbiai népszámláláson 2011-ben 254 ezren vallották magukat magyarnak Szerbiában. A magyar nemzetiségi listára idén 130 ezren vetették fel magukat – tekintve az elmúlt évek masszív kivándorlását, ez nem is annyira rossz arány. Azonban a 130 ezer regisztrált magyarnak is csak a bő harmada (36%) ment el szavazni, azaz kb. 47 ezren, és az ő szavazataik egy része is az ellenzéki MM-hez került. Azaz a vajdasági magyarság alig negyede-ötöde támogatja a VMSZ-t a magyarság szempontjából különösen fontos Nemzeti Tanács élén. Ráadásul mind a regisztráltak száma csökken, mind a részvételi arány: 2010-ben 55 százalékos volt, 2014-ben 41 százalékos, idén már csak 36 százalékos.