„Hangsúlyozom, Oroszoszágban – még a cári időkben sem - öltek meg embereket azért, mert ellenzékiek voltak” – nyilatkozta a zavtra.ru honlapnak adott nyilatkozatában Szergej Noszov, magadani kormányzó. Szerinte ez – mármint, hogy az oroszok nem bántják a másként gondolkodókat – adja a nemzet erejét.

Magadan az orosz távol-keleten fekszik, s a Moszkvától mintegy 10 ezer kilométerre lévő térségben a szovjet korszak egy részében  – 1932 és 1953 között – 740 ezer embert, köztük számtalan politikai foglyot tartottak fogva. A hivatalos iratok szerint 130 ezen közülük „természetes halált” haltak a táborokban, míg tízezer embert kivégeztek.

A konzervatív becslések szerint is legalább 700 ezer ember halt meg az 1937-1938-as nagy sztálini tisztogatások áldozataként. A Memorial nevű orosz civilszervezet adatai szerint jelenleg is több mint ötven politika foglyot tartanak fogva az országban.

A putyini érában egyre kevesebb szó esik a sztálini korszakban elkövetett bűncselekményekről, s ezzel párhuzamosan sorra leplezik le az 1953-ban meghalt szovjet pártvezér új szobrait. Néhány hét múlva Oroszország harmadik legnagyobb városában, Novoszibirszkben állítanak fel egy Sztálin mellszobrot. Az eredeti tervek szerint a szobrot nyilvános helyre tervezték, ám végül – a vandáloktól tartva –  magánterületen állítják fel.