„A szavazatokat nem csak én, hanem az egész román igazságszolgáltatás kapta. A szavazatok azoké a román állampolgároké is, akik az elmúlt években támogatták a korrupció elleni harcot, a jogállamiságot” – nyilatkozta szerda délután a bukaresti reptéren, civil támogatók üdvrivalgása között Laura Codruta Kövesi. A volt korrupcióellenes főügyész az Európai Parlamentből tért haza, ahol két szakbizottságban (LIBE és költségvetési ellenőrzési) a legtöbb voksot gyűjtötte be a felállítandó Európai Ügyészség vezetői pozíciójáért.

Annak dacára tudta begyűjteni a legtöbb voksot a magyar jogállamiságról szóló vizsgálat miatt nálunk is jól ismert bel- és igazságügyi bizottságban (LIBE), hogy a meghallgatáson a legnagyobb román kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik EP-képviselője, Maria Grapini hisztérikusan kelt ki ellene, sőt a szavazatszámláláskor láthatóan szándékosan kezdte „kavargatni” a papírlapokat. Végül Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő lépett közbe, félretolta a papírokat, és újraszámolt: Kövesi 26, a francia Jean-Francois Bohnert 22, a német Andres Ritter 1 szavazatot kapott.

Judith Sargentini

MTI / Európai Parlament / Jan Van de Vel

Persze Grapini csak azt folytatta, amire a PSD és szövetségesei, a romániai liberális-demokraták (ALDE) már Bukarestben megadták az alaphangot. Hajszálon múlott, hogy Kövesinek repülőjeggyel a zsebében megtiltsák az ország elhagyását is: február 22-re, egy fércelt ügy miatt beidézték az igazságügyi minisztériumnak alárendelt, az igazságügyi visszaéléseket vizsgáló bizottság elé. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) korábbi főügyésze elfogultsági kifogással érkezett, így hajszállal, de megúszta a lakhelyelhagyási tilalmat. De az is elképzelhető, hogy a PSD–ALDE ekkora nemzetközi botrányt már félt bevállalni, így végül eljutott az EP-be.

A női Cattani felügyelő

Az angolul, franciául kiválóan, és valamelyest magyarul is beszélő Laura Codruta Kövesi nem magyar. 2002-ben ment férjhez Kövesi Eduárd mérnökhöz, az RDS&RCS kommunikációs cég Szeben megyei igazgatójához, akitől 2007-ben elvált, ám férje nevét a mai napig őrzi. A válás okai ismeretlenek, annyit tudni, hogy férje kilépett az RDS&RCS-től, külön kommunikációs vállalkozást alapított, volt felesége pedig 2006-tól a román legfőbb ügyészség vezetője, majd a 2013-ban létrehozott Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) első vezetője lett.

A koalíciós politikusok féktelen dühe nem véletlen, hiszen a most 46 esztendős főügyésznek és csapatának egyetlen politikus sem számított tabunak – az ellenzéki oldalon sem. Az évek során kiderült, hogy bárkit, bármikor előzetesben rács mögé dugnak, és a megalapozott bizonyítékok alapján a bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítéli.

A Romániában 2012 májusa óta regnáló baloldal kezdetektől zászlójára tűzte Kövesi kirúgását, ám ez csak 2018-ban sikerült Tudorel Toader jelenlegi igazságügyi miniszternek. Miután a leváltás jogszerűségére a PSD–ALDE által sikeresen bedarált Alkotmánybíróság rábólintott, a jobboldali ellenzék által támogatott Klaus Iohannis államfő tavaly július 8-án kénytelen volt aláírni a felmentést.

A gyakran női Cattani felügyelőnek aposztrofált Kövesi ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, és még várja az ítéletet. A hétköznapi emberek között is népszerű főügyészre a leváltást követően azonnal lecsaptak a román ellenzéki pártok, de ő hű maradt szakmájához, és nem utolsó sorban a családi hagyományhoz.

A Sepsiszentgyörgyön született Kövesi – lánykori nevén Lascu – apja, Ioan Lascu 1980-tól három évtizedig volt a Medgyesi Törvényszék főügyésze. A Szeben megyei városban végezte iskoláit, remekül kosárlabdázott, és 1989-ben a román korosztályos válogatottal Eb-ezüstérmet szerzett. Nyilvánvalóan az apja hatására 1991-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jogi tanszékére iratkozott, 1995-ben a Nagyszebeni Törvényszék ügyésze, majd sikeresen megpályázta a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészségnek (DIICOT) Szeben megyei vezetői tisztségét, innen vezetett az útja DNA-hoz.

A román kormány székházát védő rohamrendőrök állnak az égő útakadályok előtt a nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén, Bukarestben 2018. augusztus 10-én.

MTI / EPA / Bogdan Cristel

A politikai karriert visszautasító Kövesi a magánéletét is feláldozza hivatásáért. „Nincs férjem, nincs gyermekem, aminek van előnye és hátránya” – nyilatkozta még tavaly, miközben a bulvármédia összeboronálta egyik testőrével. Tény, magánélete köré magas falat húzott az eltelt évek során, de annyit a kötelező átláthatóság miatt tudni róla, hogy a DNA-főügyészeként havi 4750 eurónak megfelelő fizetést kapott, rendelkezett 35 ezer euró megtakarítással, valamint egy kétszobás, jelzáloghitelre vásárolt bukaresti lakással.

Híd az ügyészek és az EU között

Tény, hogy Kövesi kipattintása a DNA éléről a parlamentben az RMDSZ által is támogatott PSD–ALDE egyik legjelentősebb mérföldköve a Bukarestben magyar–lengyel mintára épülő illiberális állam felé vezető úton. Ám a kivitelezés a mintaországokhoz képest sokkal rögösebb folyamatnak tűnik. És ugyan az Alkotmánybíróság már zsebben, a jelek szerint a DNA-t csupán mellékvágányra sikerült tolni azzal, hogy Kövesi távozása óta is csak ideiglenes főügyészek vezetik, mivel Iohannis elnök a jelöléseket rendre visszadobja.

A másik, még független DIICOT élére az államfő csak a héten írta alá az új főügyész, a PSD-ALDE javasolta Doru-Gabriel Stoica kinevezését. A hírhedt és az igazságszolgáltatási törvényeket saláta-csomagban módosító 7-es kormányrendelet ugyanis példátlan tiltakozáshullámot robbantott ki az ügyészek, törvényszéki bírák soraiban is. A héten több törvényszéken – Bukaresttől Kolozsváron át Jászvásárig – csupán négy órát hajlandók dolgozni, és váratlanul csatlakozott hozzájuk a DIICOT is, jelezve, Stoicával melléfogtak.

Így érthető, hogy Laura Codruta Kövesi miért tekintette az EP-bizottságok támogatását az otthoni kollégák érdemének is. Jelölése az Európai Ügyészség élére már önmagában szimbolikus, hiszen azt erősíti meg, Brüsszel szerint nincs szüksége az EU-nak újabb illiberális, a jogállami normákat megsértő tagállamra. Várhatóan a EP-frakciók zöme harcos, stressz alatt kiválóan teljesítő, és az EU-pénzek ellopásának rejtett csatornáit kiválóan ismerő embert akar az új intézmény élére, és Kövesi elfogadásával kemény pofont mérhetnek a PSD–ALDE-koalícióra amiért galádul fúrta a romániai jelöltet.

A médiának szívesen, de rezzenéstelen arccal nyilatkozó, DNA-főügyészként páncélozott autóban, testőrökkel közlekedő, és 60 százalékos népszerűségnek örvendő Kövesi amolyan híd szerepét töltheti be Brüsszel és az otthon dolgozó kollégái között, akiknek plusz erőt adhat a tisztsége.

Ehhez azonban még arra is szükség van, hogy megerősítsék a kinevezését. Az uniós tagállamok EU-nagykövetei ugyanis nem őt, hanem a francia Jean-Francois Bohmert támogatták múlt heti ülésükön. Az Európai Parlament hivatalosan március 7-én dönt arról, melyikük kinevezését támogatja, ezt pedig a tagállamoknak is jóvá kell hagynia.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.