Nagyon szorosak a kapcsolatok Kína és Irán között, emiatt komoly utasforgalom is van a két ország között. Iránban diktatúra uralkodik, ennek pedig az a természete, hogy amire egy döntés felülről eljut az alsóbb szintekre, sokszor már késő. Az Irán elleni szankciók miatt pedig sok mindenhez nehéz hozzájutni, egyebek mellett a gyógyszerek is ilyen termékeknek számítanak.

AFP

És persze az is fontos, hogy az iráni politikusok egy ideig igyekeztek elmismásolni a járvány súlyosságát, és még azt is mondogatták, hogy az egész kór egy külföldi összeesküvés terméke – sorolta a hvg.hu-nak Ablaka Gergely, a Stratégiai Védelmi Intézet Irán-szakértője azt, hogy miért éppen a perzsa állam válhatott a koronavírus-járvány egyik legsúlyosabb gócpontjává.

Súlyos bizalomvesztés

Szerinte komoly belpolitikai következményekkel is járhat, ha a 83 millió lakosú országban megjelent járvány még inkább eldurvul. „Iránban már az ukrán utasszállítógép lelövését, pontosabban az azzal kapcsolatos, több napig tartó hazudozást is egyfajta Csernobilként élték meg az emberek, és ez komoly bizalomvesztést okozott. A gazdasági nehézségek miatt is komoly elégedetlenség van az országban, s ha a rezsim nem kezeli jól a járványt, komoly gondjai lehetnek, hiszen ahogy Kínában, Iránban is megfordul az emberek fejében az, hogy mekkora a szerepe az államnak a járvány súlyosabbá válásában. Teheránban valószínűleg meg tudják oldani a betegek kezelését, ám senki sem tudja, mi lesz a szegényebb országrészekben” – magyarázta a szakértő, aki szerint az ország vezetése számára aggasztó jel, hogy a rezsim leghűbb híveinek számító alsóbb társadalmi osztályokban is terjed az elégedetlenség.

AFP

Az iráni helyzet súlyosságát az Egészségügyi Világszervezet is felismerte, az ENSZ-szervezet megkezdte a szükséges felszerelések Iránba juttatását: elsőként az a gép szállt le, amely 15 ezer orvos és ápoló számára szükséges védőfelszerelést, illetve százezer ember szűrésére elégséges tesztanyagot vitt Teheránba.

Ellenőrizetlen határok, legyengült egészségügyi rendszerek

A helyzetet súlyosbítja, hogy Irán és szomszédjai között, részben éppen a teheráni rezsim tevékenysége miatt, sok körzetben gyenge a határőrizet, s még a különféle félkatonai szervezetek fegyveresei is folyamatosan mozognak a térségben. Ahogy a muszlim zarándokok vagy a vendégmunkások is, akik ugyancsak hordozhatják a betegséget okozó vírusokat. Zarándokokból évente milliók kelnek útra, csak januárban több mint harmincezren tértek vissza Iránból Afganisztánba, s többségük éppen abban az egyik legfontosabb iráni vallási központnak számító Kúmban fordultak meg, amely az iráni járvány első gócpontja lett. A jelek szerint egyébként a hívők nem hagyják meggyőzni magukat: bár már a teheráni kormány is azt kérte, a kúmi vallási vezetőktől, hogy kevesebb zarándokot engedjenek a város szent helyeihez, a hívők változatlan számban tolonganak a mecsetek és egyéb szent helyek körül.

AFP

Teheráni beszámolók szerint a fővárosiak közül sokan nem tesznek eleget annak a kérésnek, hogy a magukon a betegség tüneteit észlelők ne rohanjanak orvoshoz: a fertőző osztályok bejáratainál egyre többen követelik, hogy vizsgálják meg őket, elkapták-e a koronavírus-fertőzést. Néhány kórházban úgy próbálják meg távol tartani a tömeget, hogy az intézmények kertjeiben felállított sátrakban végeznek szűréseket.

Az elemzők szerint az is kétséges, hogy jó ötlet volt elrendelni több mint ötvenezer, börtönben fogva tartott rab ideiglenes szabadon engedését, miután kiderült, hogy a fegyházakban is megjelent a koronavírus. Bár az iráni hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy a büntetésnél fontosabb az emberi életek védelme, semmi garancia nincs arra, hogy a társdalomba visszaengedett elítéltek között nincs számos fertőzött.

A „Csernobil-szindróma” is nehezíti a hatóságok dolgát, valószínűleg kevesen hiszik el az illetékesek azon nyilatkozatait, amelyek szerint sikerül megfékezni a járványt. Különösen az után nőhetett meg a kétkedők száma, hogy a magabiztosan nyilatkozó egészségügyi miniszter-helyettesről is kiderült egy nappal később, hogy elkapta a betegséget.

AFP

És ahogy a szankciók miatt megrendült Irán egészségügyi rendszere, úgy szintén komoly gondokkal küszködnek a közel-keleti térség más államai is: Irak, ahonnan éppen csak kiűzték az Iszlám Állam fegyvereseit, ám a sorozatos tüntetések miatt változatlanul súlyos a feszültség, ugyancsak romokban van az egészségügyi ellátás. Afganisztánban vagy Jemenben szintén évek óta véres harcok folynak, az orvosok és kórházak ezekben az országokban sincsenek felkészülve egy súlyos járványra. Így a Kínával szoros kapcsolatot ápoló Irán – amely a nyugati szankciók miatt még közelebb került Pekinghez – kiválóan alkalmas arra, hogy a gyakorlatilag védtelen szomszédokat megfertőzze polgáraival.

Így látszik a koronavírus-járvány Teheránból

„A felvásárlási láz már elmúlt, az emberek rájöttek arra, hogy nem kell feltétlenül több hétre bespájzolni, mert az élet megy tovább, és az élelmiszerboltok továbbra is nyitva vannak” – meséli a HVG-nek egy évek óta Teheránban élő magyar polgár, s hozzátette: a hétköznapok azért igencsak megváltoztak. „Bezárták az iskolákat és az egyetemeket, jelentősen csökkent a forgalom az utakon. Sok étterem is lehúzta a rolót a vendégek elmaradása miatt és nem látszik az sem, hogy jön az újév, ami az idén március 20-ára esik. Ilyenkor ugyanis nagy ajándékvásárlási hullám kezdődik, s ez most elmaradt” – magyarázta. Elmondta, az emberek fele még mindig szájmaszkkal közlekedik, még akkor is, ha az orvosok szerint ez nem sokat segít. „Pánikot nem látok, bár néhány dolgot egyre nehezebb beszerezni, maszkot vagy kézfertőtlenítőt például nem mindig könnyű találni” – tette hozzá.

„Mivel a szárazföldi határokat a szomszédos országok már lezárták, csak légi úton lehet be-, illetve kijutni. A reptéren ellenőrzik az utasok hőmérsékletét, ha gyanú merül fel, akkor légzéstesztet is végeznek, s ha alacsony a tüdőkapacitást, akkor további vizsgálatokra küldik az embereket. Bár állítólag a városokba bevezető utak mentén is végeznek orvosi vizsgálatokat, a repülőtér és Teherán között nem volt ellenőrzés” – tette hozzá.

A hatóságok azt is kérik, hogy az emberek ne utazzanak az országon belül, ez különösen Kúmra vonatkozik, ahonnan kiindult az iráni járvány. „Kúm mellett van egy kínai gyár, állítólag onnan indult ki a fertőzés. Kúm viszont fontos vallási oktatási központ is, s mivel a vallási vezetők az állam irányításában is részt vesznek, a vezető politikusok tanácskozásain általában Kúmból is érkezett valaki. Többségük idős ember, valószínűleg a vallási vezetőkön keresztül jutott el a járvány a fővárosba” – mondta azzal kapcsolatban, hogy Iránban feltűnően magas a politikusok, illetve parlamenti képviselők aránya a betegek között.

Iránt – az atomprogramja miatt – szankciók sújtják, s bár a büntetőintézkedések nem terjednek ki az orvosi eszközökre, az amerikai szankciós rezsim megnehezíti az átutalásokat, ezért nagyon lelassult a pénzforgalom.  „Az olajexport elmaradása miatt egyébként is hiány van keményvalutából. Importkorlátozások vannak érvényben, hogy csak a leglényegesebb cikkekre használják fel a tartalékokat. A svájciak viszont létrehoztak amerikai belegyezéssel egy csatornát, amely lehetővé teszi a humanitárius célokra történő vásárlásokat. Itt évente 1-2 milliárd dollárnyi a forgalom, a pénzt a már befagyasztott külföldi iráni számlákról vonják le” – mesélte.