250, 397, 555, 614 – Romániában az utóbbi négy napban így emelkedett a regisztrált koronavírusos fertőzöttek száma, és a 614-es adat, amivel 31 ezer közelébe emelkedett a vírushordozók teljes száma, a legrosszabb adat a kórokozó romániai megjelenése óta eltelt hónapokban. A bukaresti hatóságok már a Covid-19-járvány második hullámáról beszélnek, és arra kérik a polgárokat, tartsák tiszteletben a még érvényben lévő biztonsági intézkedéseket. Bár a kerthelyiséggel rendelkező vendéglátóhelyek már nyitva vannak, kötelező az emberek közötti biztonságos távolság megtartása, és továbbra is érvényes az a szabály, mely szerint csak maszkban lehet belépni a zárt közösségi terekbe.

Söröző terasza a bukaresti Óvárosban

MTI / EPA / Robert Ghement

A felszólítás egyáltalán nem volt fölösleges, Romániában az utóbbi hetekben egyre kevesebben tartották be az előírásokat, és közben terjedt az az összeesküvés-elmélet is, mely szerint a kormányzat valamilyen titkos céltól vezérelve szándékosan nem hajlandó tovább enyhíteni a korlátozásokon. A helyzetet súlyosbította, hogy az alkotmánybíróság a múlt héten az alaptörvénybe ütközőnek minősítette az az egészségügyi miniszter által kiadott rendeletet, amelynek értelmében kötelező karanténba kell vonulniuk a kijelölt országokból Romániába belépő személyeknek.

Klaus Iohannis államfő csütörtökön felszólította a parlamentet, hogy fogadja el a járványellenes harc hatékonyságát növelő törvénycsomagot. Ennek része lenne az is, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem mehetnének haza a kórházból a tünetmentes vírusfertőzöttek, és megszüntetnék az alkotmánybíróság által érvénytelenített rendelet után keletkezett jogi vákuumot is.

 Tömegtüntetések és visszakozás

Szerbiában még rosszabb a helyzet: miközben ide is elérkezett a második hullám – 17 ezer fölött van a fertőzöttek száma, és az utóbbi napokban rendre 300-nál is több új vírushordozót regisztrálnak – több nagyvárosban, köztük Belgrádban már második napja tüntetnek a korlátozó intézkedések visszaállítását elutasító, s a kormányzat víruskezelési tevékenységével elégedetlen tömegek.

MTI / EPA / Koca Sulejmanovic

A júniusi parlamenti választáson fölényes győzelmet aratott kormánypárt szemmel láthatóan megrettent. Alekszandar Vucsics államfő visszavonta azon korábbi döntését, amellyel péntekről hétfőig újra kijárási tilalmat rendelt volna el Belgrádban, a kormány már csak a tíz főnél nagyobb csoportok létrehozását – így például a tüntetéseket – tiltotta be.

Szerbiában látványos a közhangulat változása: néhány héttel ezelőtt a többség még úgy vélte, hogy a szigorú korlátozásokat nagyon korán bevezetett kormányzat sikeres volt. Most viszont már több jel utal arra, hogy a rezsim szándékosan meghamisította a fertőzöttekkel és a halottakkal kapcsolatos statisztikákat, mindezzel pedig az volt a célja, hogy egyfajta „álnormalitást” teremtsen a júniusi választás időpontjára. Ez pedig azt jelenti, hogy valószínűleg a tiltás ellenére is folytatódni fog a tiltakozás, s különösen súlyossá válhat a helyzet, ha a korábbi hónapok tüntetései során visszafogottan viselkedő rendőrség az utóbbi két napban mutatott agresszivitással veri szét a tüntetőket.

Vak, vagy vakmerő?

Ukrajna is olyan, mintha kicserélték volna a lakosságot. A tavasszal támadó első hullám heteiben szemmel láthatóan mindenki meg volt ijedve, és elfogadta a kormányzat azon érvelését, hogy azért van szükség a szigorú korlátozó intézkedésekre, mert az ország egészségügyi rendszere nincs olyan állapotban, hogy eredményesen meg tudjon küzdeni egy komoly járvánnyal. A fertőzöttek száma májusra vissza is esett, s amikor a Volodimir Zelenszkij államfő nevével fémjelzett új kijevi vezetés enyhített a korlátozásokon, a többség úgy érezte a veszély teljesen elmúlt.

Az eredmény az lett, hogy míg az első hullámban a legrosszabb napokon sem volt több hatszáz új fertőzöttnél, most, amikor június 26-án 1190-nel ugrott meg a vírushordozók száma, már jó eredménynek számít, ha „csupán” hatszázzal nő a fertőzöttek serege.

Zsúfolásig teli strandolókkal a Fekete-tenger partja Odesszában 2020. július 5-én

MTI / EPA / Szergej Poljakov

Miközben a kormányzat már fontolgatja a korlátozások visszaállítását – már több mint ötvenezren fertőződtek meg –, az ukránok nem hallgatnak a jó szóra. Tízezer számra lepik el a fekete-tengeri fürdőhelyeket, és a parton többen vannak, mint a „boldog békeidőkben”. „Az ukránok félnek a világon a legkevésbé a koronavírustól. Bátrak a mi turistáink” – nyilatkozta büszkén Fazil Aszkerov, az odesszai régió idegenforgalmának fejlesztéséért felelős iroda vezetője. Odesszának most tényleg nagyon megy: mivel az ukrán polgárok szinte az összes hagyományos célországból – például az EU-ból, Törökországból, Thaiföldről, vagy Vietnamból – ki vannak tiltva, a nyaralni vágyók jó része az ukrán tengerparttal vigasztalódik. A nyaralók annyira bátrak, hogy a fényképek tanúsága szerint még véletlenül sincs senkin maszk.

Adriai távolságtartás

Míg Ukrajnáról, legalábbis a tengerpartról, a heringesdoboz juthat az ember eszébe, az Adrián sokkal jobban figyelnek a hazai polgárok és a vendégek egészségére. Szlovéniában, ahol döcögős indulás után május elejére gyakorlatilag megszűnt a járvány, most naponta 15-20 új fertőzöttet regisztrálnak, a tengerparton, az éttermekben és a szállodákban is vigyáznak a távolságtartásra és mindenütt ki vannak téve a kézfertőtlenítők. A hatóságok folyamatosan figyelik a szomszédoknál, illetve a turistákat nagyobb számban küldő országokban kialakult helyzetet, és a betegszámoktól függően változtatják, hogy mely államok szerepelnek a zöld, illetve a piros listán. Utóbbiak csak az után mozoghatnak szabadon Szlovéniában, ha letöltötték ott a kötelező karantén két hetét. A határokon szigorúbban ellenőrzik, hogy az érkező milyen országokban töltött el időt a Szlovéniába érkezés előtt.

Turisták számára felállított napernyők a horvátországi Abbáziában

MTI/EPA/Antonio Bat

Közben a kormány már megkezdte a korlátozások részleges visszaállítását. Egyszerre legfeljebb ötven ember gyűlhet össze, s ha 10-50 között van az egy rendezvényen, például egy esküvőn lévők száma, akkor csak úgy lehet azt megrendezni, ha a szervezők feljegyzik a résztvevők adatait és azokat legalább egy hónapig elérhetővé teszik a hatóságok számára. Kivételt a sport és kulturális események jelentenek: itt 500 fő a maximum, de feltétel, hogy a jelenlévők biztonságos távolságban legyenek, s ezt a rendőrségnek is ellenőriznie kell.

Horvátországban – ahol a Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint jelenleg 12 ezer magyar nyaral – is ügyelnek az érkezőkre, és a szállodák és a vendéglátóhelyek betartják az érvényes egészségügyi és biztonsági szabályokat. Bár június második felében megugrott a regisztrált vírushordozók száma – az utóbbi napokban 50 körül van a napi új fertőzöttek száma – eddig nem regisztráltak az országban megfertőződött turistát. Az előrejelzések szerint júliusban mind a turisták, mind a vendégéjszakák számát tekintve dinamikus növekedés várható. A legtöbb turista Németországból, Szlovéniából, Ausztriából és Csehországból érkezett, a belföldiek a nyaralók ötödét adják.

AFP/DENIS LOVROVIC

Horvátországban egyelőre annak ellenére nincs napirenden a korábbi korlátozások akár részleges visszaállítása, hogy az egészségügyi hatóságok szerint a családi rendezvények, például esküvők miatt ugrott meg az új fertőzések száma. „Nem vezetünk be korlátozásokat, egyelőre nem csökkentjük az engedélyezett résztvevői létszámot” – mondta újságíróknak Krunoslav Capak, a horvát közegészségügyi hivatal igazgatója.

Óvatos osztrákok

Ausztria viszont annak ellenére szigorít, hogy az országban sokkal alacsonyabb a második hullám betegszám-görbéje, mint a március–áprilisi elsőben volt: az utóbbi napokban 40-110 között mozgott a naponta regisztrált fertőzöttek száma, s most Bécsben úgy döntöttek, hogy megszigorítják a forgalom ellenőrzését a magyar, és a szlovén határszakaszon. A kormány ezzel egy időben bejelentette, a Romániából, Moldovából és Bulgáriából érkezők is rákerülnek a karanténköteles államok listájára. „Ne utazzanak ezekbe az országokba. Ez egy fontos és sürgős kérés, mert az látjuk, hogy egyre több fertőzést hurcolnak be hozzánk ezekből az államokból” – magyarázta a döntést Sebastian Kurz osztrák kancellár.

MTI / EPA / Christian Bruna

Közben több tartományban visszaállítottak néhány, már visszavont intézkedést. Július 8-án Karintiában rendeltek el újra esti és éjszakai köztéri maszkviselési kötelezettséget. Felső-Ausztriában is szigorítanak, s újra kötelező a maszkviselés a zárt helyeken.

Haláleset nélkül

Szlovákiában is erőt gyűjt a második hullám, de egyelőre jóval alacsonyabbak – 20-25 körüliek – a betegszámok, mint az első hullámban, amikor egyes napokon száz fölött volt a regisztráltak száma. A halottak számában viszont északi szomszédunk kiválóan teljesít: a mintegy 1800 fertőzöttből 28-an haltak meg, s az utolsó halálesetet május 16-án jegyezték fel.

Az országban gyakorlatilag az összes, jó korán meghozott korlátozó intézkedést feloldották, és egyelőre nem tervezik azok részleges visszaállítását sem. Így minden szálloda és vendéglátóhely nyitva lehet, s az egyetlen, ami még emlékeztet a koronavírus járványra az az, hogy a zárt közösségi terekben még kötelező az arcot eltakaró maszk.