50,4 % - 49,6%. Az Ipsos intézet kikérdezéses felmérése szerint ilyen arányban győzte le Andrzej Duda, a hivatalban lévő lengyel köztársasági elnök, a kormányzó jobbboldali Jog és Igazságosság párt jelöltje Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert, akit a 2007 és 2015 között kormányzott Polgári Platform indított. De ez még változhat. A részvétel a legmagasabb volt 1990 óta: 69%.

Először is ilyen kis különbség esetén (sejthető volt, hogy ez lesz a helyzet) a tényleges eredmény eltérhet az exit poll által kimutatottól. Másrészt meg kell várni a külföldi szavazatokat: több mint félmillió külföldön élő lengyel állampolgár szavazott, miközben a bevezetőben idézett felmérési adatok 200 000-nél kisebb különbséget mutatnak. Márpedig két hete külföldön – az akkor még csak 311 000 szavazatból – Trzaskowski 48%-ot, Duda 21%-ot kapott. Harmadrészt lehetnek választópolgári panaszok és helyenként újraszámolási kérések, amelyek esetén a Legfelső Bíróság is szerephez jut.

Andrzej Duda 9 óra után máris győzelmi beszédet mondott, de a rendkívül durva hangú kampány után, amelyben neki személyesen is része volt, megbékélést is hirdetett, és személy szerint kézfogásra hívta az általa hetek óta mindennek lehordott ellenjelöltet. Ő erre fél 10-ig nem reagált, de azt mondta: szerinte végül ő fog győzni.

Ha hétfőn – de lehet, hogy csak kedden – kiderül, hogy valóban Andrzej Duda marad az államfő, akkor az eddigi nacionalista, elzárkózó politika folytatására lehet számítani. Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt elnöke, aki azt ország tényleges irányítója, máris beígérte a független igazságszolgáltatás további „reformját”, ami valójában rombolást jelent, és azt, hogy a külföldi médiát lengyel magántőke kezébe juttatják, mert ezek a lapok és egy országos kereskedelmi televízió – amelyek újságírói, szerkesztői természetesen lengyelek – kritikus szemléletükkel szerinte idegen beavatkozást jelentenek a szuverén Lengyelország belügyeibe.