Telefonon kereste belarusz kollégája Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki a közösségi oldalán számolt be a beszélgetés tartalmáról. Szijjártó nem felejtette el megemlíteni, hogy Vlagyimir Makejjel „kifejezetten jó személyes viszonyt” ápolnak, kölcsönösen tisztelik egymást. Szerinte ezért tudnak őszintén beszélni.

„Elmondta, hogy látja ő hazája belpolitikai helyzetét. Én pedig elmondtam neki, hogy mi érdekeltek vagyunk a kommunikáció fenntartásában” – írta Szijjártó. Hozzátette, hogy Belarusz részese az Európai Unió Keleti Partnerség programjának, és nem lehet úgy tenni, mintha nem lenne geopolitikai aspektusa az ott zajló eseményeknek.

Jelezte azt is, fontosnak tartja, hogy „létrejöjjön a széles körű társadalmi párbeszéd Belaruszban, mert csak ez eredményezhet az ottani alkotmányos keretek közt létrejövő megoldást.”

Bár Szijjártó 2006-ban még a fehérorosz nagykövetség előtt tüntetett Aljakszandr Lukasenka diktatúrája ellen, külügyminiszterként már nem emelte fel a hangját akkor, amikor a belarusz kormányellenes tüntetéseken demonstrálók százait vették őrizetbe, követtek el velük szemben túlkapásokat a belarusz rendvédelmi szervek.

Szeptember elején Szijjártó arról számolt be, hogy levelet írt Makejnek, amiért a minszki katolikus érseket nem engedték vissza hazájába Lengyelországból. Azért nem tették, mert Lukasenka szerint a katolikus egyház az ellenzéket támogatja a belarusz tüntetéseken.

A Fehéroroszországban zajló tüntetések résztvevőivel szembeni rendőri erőszakot, a kormányt kritizálók szisztematikus eltüntetésének gyakorlatát eközben számos európai demokrácia vezetése elítélte már. Angela Merkel német kancellár kedden a berlini falat, „a szabadság szimbólumát” meglátogató belarusz ellenzéki vezetővel, Szvetlana Cihanouszkajával találkozott, aki megköszönte Németország támogatását.

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a kormányellenes tömegmegmozdulások. A hivatalos adatok szerint Lukasenka a voksok 80 százalékát kapta, s így ötödször is újraválasztották, az ellenzék szerint azonban csalás történt. A tiltakozásokra a rendőrség brutális erőszakkal válaszolt. Az elnökválasztás eredményét a feltételezett csalás miatt az Európai Unió nem hajlandó elismerni, a rendőri erőszak miatt pedig úgy határozott, hogy szankciókkal sújtja azokat, akik felelősek a brutalitásért.