Kemény dilemma elé állítja Vlagyimir Putyin orosz államfőt a Kreml legismertebb bírálója, Alekszej Navalnij: az ellenzéki politikus ugyanis szerdán bejelentette, a Pobeda (Győzelem) nevű orosz légitársaság gépén vasárnap visszautazik hazájába.

„A visszatérni vagy nem visszatérni kérdése sohasem merült fel bennem, ugyanis nem önszántamból, hanem egy intenzív ágyon hagytam el az országot” – mondta arra utalva, hogy tavaly augusztus 20-án kis híján életét vesztette, amikor vélhetően az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei a szibériai Tomszkban merényletet hajtottak végre ellene a szovjet időkben kifejlesztett novicsok idegméreggel.

A dilemmát pedig az okozza, hogy a Kreml aligha tud jót lépni az öt hónapig Németországban ápolt Navalnij hazautazására. Az orosz hatóságok ugyanis bejelentették, kezdeményezik, hogy a Navalnijra – csalás vádjával – kiszabott feltételes börtönbüntetést változtassák letöltendőre, így akár az is előfordulhat, hogy az ellenzéki vezetőt már a repülőtéren a rendőrség várja majd.

Egészen pontosan azt történt, hogy az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon azzal a kéréssel, hogy minősítse letöltendővé a Navalnijra, az úgy nevezett Yves Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést, a büntető törvénykönyv arról rendelkező paragrafusa, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt, vagy ha újabb bűncselekményt követett el. A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij felfüggesztett büntetése lakhelyelhagyási tilalmat is tartalmazott, ezért augusztusban nem utazhatott volna el Moszkvából Szibériába.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el az Yves Rocher-ügyben. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának és további 4,5 milliót egy másik cégnek. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.) Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, 2013-ban elindított, az úgynevezett Kirovlesz-ügyben Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019. júliusban lejárt.

Az viszont biztos, hogy Navalnij bebörtönzése tovább mélyítené az Oroszország és a Nyugat közti szakadékot: míg ugyanis Moszkva cáfolja, hogy FSZB-ügynökök hajtottak volna végre merényletet a blogger ellen, a külvilág inkább arra hajlik, hogy elhiggye, valóban méreggel akarták elhallgattatni a Kreml hangos és aktív bírálóját.

Már a merénylet miatt is újabb szankciókat léptetett életbe a Nyugat Oroszország ellen: magas rangú orosz illetékesekre róttak ki szankciókat – szankciós listára került Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének helyettese, Szergej Menyajlo, a szibériai szövetségi körzet elnöki megbízottja, Alekszej Krivorucsko és Pavel Popov, a védelmi miniszter két helyettese, valamint Andrej Jarin, az elnöki hivatal belpolitikai részlegének vezetője. Büntetőintézkedésekkel sújtották továbbá a Szerveskémiai és Technológiai Állami Kutatóintézetet (GoszNIIOHT), ahol feltételezések szerint a "novicsok" harci mérget kifejlesztették –, Moszkva pedig természetesen azonnal válaszolt, és EU-s politikusok ellen rendelt el büntetőintézkedéseket.

Interjú a merénylővel

Már csak azért is hihető Navalnij változata, mert a Bellingcat oknyomozó portál – együttműködve orosz, német és amerikai újságírókkal – személy szerint is megnevezte a novicsokos támadókat, és egészen részletesen feltárta a merénylet valamennyi mozzanatát. Az pedig csak hab volt a tortán, hogy Navalnij – az orosz Biztonsági Tanács képviselőjeként bemutatkozva – felhívta telefonon az egyik FSZB-ügynököt, Konsztantyin Kudrjavcevet, aki némi hezitálás után gyakorlatilag megerősítette a merénylet tényét.

Az pedig még tovább növeli a Kremlre vetülő árnyékot, hogy a hatalom által határozottan cáfolt merénylet nem az első olyan lenne, amihez nagy valószínűséggel köze volt az orosz titkosszolgálatnak. 2004-ben a később otthona közelében agyonlőtt Anna Politkovszkaja újságírót mérgezték meg, 2006-ban az FSZB-ből kiugrott és Nagy-Britanniába menekült Alekszandr Litvinyenko halt bele a polóniumizotóppal feldúsított tea elfogyasztásába, 2018-ban pedig a dél-angliai Salisburyben, egy másik kiugrott orosz ügynök, Szergej Szkripal és lánya, Julija kapott a novicsokból.

Navalnij – ahogy ezt Kudrjavcev is elismerte – annak köszönheti, hogy életben maradt, hogy a Tomszkból felszállt repülőgép pilótája nagyon gyorsan talált helyet a kényszerleszálláshoz, s hogy a reptérre kiérkezett mentők egyből jól kezelték őt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mérgezés nem viselte meg a politikust.

„Amikor kijöttem a kórházból, akkor különféle tornagyakorlatokat végeztem, például azt, hogy lefeküdtem a földre, majd felálltam. Nagyon nehezen ment, jó, ha háromszor meg tudtam csinálni, s ezután pihennem kellett. Most viszont már megy a fekvőtámasz is, úgy érzem, már majdnem egészséges vagyok, ideje hazatérni” – írta egyik Instagram-üzenetében Navalnij.

Se lenyelni, se kiköpni

Egyelőre nem tudni, mit kezd majd a Kreml az egyre inkább kellemetlenné váló Navalnijjal – a Kudrjavcevvel készült telefonbeszélgetést és az azt kommentáló Navalnij-videót például 19 millióan nézték meg – ám valószínűnek tűnik, hogy a hatalom valahogyan megpróbálja őt hallgatásra és passzivitásra kényszeríteni.

Navalnij volt ugyanis az, aki az „okos szavazás” technikájának felhasználásával sikerrel egyesítette a korábban atomizált valódi orosz ellenzéket: az utóbbi hónapokban rendezett helyi választásokon mindig megnevezte azokat az ellenzéki jelölteket, akik az adott helyen a legtöbb szavazatra számíthattak, és rávette a Putyin-rendszerrel elégedetlen szavazókat, hogy félretéve személyes pártszimpátiájukat, egy ellenzéki indulóra voksoljanak.

Navalnij egyébként közben beszállt az amerikai belpolitikába is. Hibának nevezte, hogy a Twitter, a Facebook, az Instagram és a Youtube letiltotta Donald Trump távozó amerikai elnök oldalait. „Megengedhetetlen a cenzúra, a döntést érzelmek és politikai preferenciák alapján hozták. Ne mondják már, hogy a Twitter szabályainak megsértéséért függesztették fel az oldalakat. Én naponta kapok halálos fenyegetéseket a közösségi oldalakon, mégsem tiltottak le senkit ezek miatt, nem mintha kértem volna ilyet bármikor is” – mondta az ellenzéki politikus, majd hozzátette: attól tart a Trump-példára hivatkozva az orosz hatóságok követelni fogják az orosz ellenzékiek közösségi oldalainak elérhetetlenné tételét.