November 22. és 25. között újra ülésezik az Európai Parlament Strasbourgban: bár a hét legfontosabb eseménye a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-tól érvényes feltételrendszerének elfogadása, a viták több emberi jogi és környezeti témát is érintenek. Az EP először ül össze a COP26 kongresszus óta és összegzi annak fejleményeit, emellett a fehérorosz-lengyel határon kialakult krízis és a vakcinakampány is szóba kerül, valamint szerdán felszólal Szvetlana Cihanouszkaja Fehéroroszországból elmenekült ellenzéki politikus is. Csütörtökön a nők elleni erőszak lesz a kulcstéma.

Ugyanígy terítékre kerül Szlovénia jogállamisági ügye is. Szlovénia azon 22 ország egyike, amely csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), azonban a márciusban hatalomra kerülő szélsőjobboldali populista politikus, Janez Jansa kormánya azzal lassítja a folyamatot, hogy nem jelöli ki az ország EPPO-ba küldött két delegáltját. Emögött az állhat, hogy a Jansa-kormány erős befolyással van a közmédiára, amit az Európai Ügyészség feltehetőleg megvizsgálna. Jansa az ezt vizsgáló EP-küldöttségről azt mondta, hogy „Soros György emberei.”

A szlovén helyzetről Iratxe García Perez, az európai parlamenti szociáldemokraták spanyol elnöke (képünkön) azt mondta: bár a kormány igyekszik akadályozni a demokratikus működéseket,

az intézmények működnek, nem úgy, mint Magyarországon és Lengyelországban.

Már a pénz a tét Brüsszel és a kormány legújabb csörtéjében

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

A szociáldemokrata pártelnök a KAP – amely jelenleg a korábban megszabott feltételeket meghosszabbítva működik – új vívmányai közül a szociális és környezetvédelmi lépéseket üdvözölte. A 2022 elejéig aláírandó, 2023-ban életbe lépő megállapodás többet fordít az EP Zöld Megállapodásának céljainak elérésére, a pénzek egyharmadát vidékfejlesztésre szánja, több támogatást ad a fenntartható (kis)gazdálkodásoknak, ügyel a biodiverzitásra és fenntarthatóságra kötelezi a támogatott farmokat.

Mind Perez, mind az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber hangsúlyozta hétfő délelőtt, hogy pártjaik (a két legnagyobb EP-frakció) készek támogatni bármely lépést, amely nyomásgyakorlással hozzájárul a lengyel-fehérorosz határmenti krízis megoldásához. Weber kiemelte, hogy az EU sikerrel járt a téren, hogy megfenyegette a Lukasenkának segítő légitársaságokat azzal, hogy kitiltja őket az EU légteréből, mert ennek hatására csökkent a Fehéroroszországba érkező menekültek száma. A pártelnökök azt is megjegyezték, hogy a hétfői szavazáson támogatni fogják a KAP-megállapodást is.

Szerzőnk Strasbourgból tudósít.