Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"c4760b2e-3ac4-487b-b007-6891f5f93a95","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"A nyilvános tárgyalás során Trump egyebek mellett azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy „a harmadik világháborúval játszik”.","shortLead":"A nyilvános tárgyalás során Trump egyebek mellett azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy „a harmadik világháborúval...","id":"20250228_Zelenszkij-sietve-hagyta-el-a-Feher-hazat-miutan-duhos-szovaltasba-keveredett-Trumppal-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c4760b2e-3ac4-487b-b007-6891f5f93a95.jpg","index":0,"item":"380f67a1-51c4-45eb-bf51-e4996b940d4a","keywords":null,"link":"/vilag/20250228_Zelenszkij-sietve-hagyta-el-a-Feher-hazat-miutan-duhos-szovaltasba-keveredett-Trumppal-ebx","timestamp":"2025. február. 28. 20:05","title":"Zelenszkij sietve hagyta el a Fehér Házat, miután dühös szóváltásba keveredett Trumppal","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"333a8442-de57-4354-b78b-f70419416a85","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"A 89 évesen elhunyt színművész szervezetét a rák több fajtája is megtámadta, a betegségéről azonban nem beszélt senkinek, mert nem akarta, hogy sajnálják – mondta el az özvegye. ","shortLead":"A 89 évesen elhunyt színművész szervezetét a rák több fajtája is megtámadta, a betegségéről azonban nem beszélt...","id":"20250227_Mecs-Karoly-meghalt-rakbeteg-daganatos-betegseg-A-koszivu-ember-fiai-utolso-fellepes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/333a8442-de57-4354-b78b-f70419416a85.jpg","index":0,"item":"ef25c98d-f100-4fdc-8215-d1e61469aa27","keywords":null,"link":"/kultura/20250227_Mecs-Karoly-meghalt-rakbeteg-daganatos-betegseg-A-koszivu-ember-fiai-utolso-fellepes","timestamp":"2025. február. 27. 13:16","title":"„Megpróbált úgy élni, mintha egészséges lenne” – Mécs Károly öt évig küzdött rákbetegséggel a halála előtt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"db02ab41-439b-442f-a65c-bbc0c55726ff","c_author":"hvg360","category":"360","description":"A német tudósító szerint általában véve elnyomóbb légkört tapasztalni Magyarországon, mint a kommunista diktatúra utolsó éveiben.","shortLead":"A német tudósító szerint általában véve elnyomóbb légkört tapasztalni Magyarországon, mint a kommunista diktatúra...","id":"20250228_Deutsche-Welle-Orban-elszabadult-nem-turi-tovabb-a-biralatokat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/db02ab41-439b-442f-a65c-bbc0c55726ff.jpg","index":0,"item":"407f86d2-381c-45a7-8342-0c0fbf12677c","keywords":null,"link":"/360/20250228_Deutsche-Welle-Orban-elszabadult-nem-turi-tovabb-a-biralatokat","timestamp":"2025. február. 28. 07:30","title":"Deutsche Welle: Orbán elszabadult, nem tűri tovább a bírálatokat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"65a4e859-b76e-4440-b564-8c5c7398ebc5","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Minden bizonnyal erre a kitételre alapozzák majd a Pride betiltását. Erre Gulyás Gergely is utalt, aki szerint „a belvároson átmasírozó Pride nem szolgálja a gyermekek védelmét”.","shortLead":"Minden bizonnyal erre a kitételre alapozzák majd a Pride betiltását. Erre Gulyás Gergely is utalt, aki szerint „a...","id":"20250227_Kormanyinfo-alaptorveny-modositas-pride-gyermekvedelem-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/65a4e859-b76e-4440-b564-8c5c7398ebc5.jpg","index":0,"item":"fce931b4-5512-4de9-a503-84155ce3a1e4","keywords":null,"link":"/itthon/20250227_Kormanyinfo-alaptorveny-modositas-pride-gyermekvedelem-ebx","timestamp":"2025. február. 27. 10:50","title":"Bekerül az Alaptörvénybe, hogy a gyermek testi-lelki fejlődéshez való joga minden törvény fölött áll","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"103c0fd8-345b-436f-8e10-2ed9f37a862d","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A brit miniszterelnök és Donald Trump közötti találkozó tétje, hogy meg tudja-e győzni Starmer az elnököt arról, hogy valamiféle biztonsági garanciát mégis vállaljon Washington Európa védelme érdekében.","shortLead":"A brit miniszterelnök és Donald Trump közötti találkozó tétje, hogy meg tudja-e győzni Starmer az elnököt arról...","id":"20250227_starmer-trump-ukrajna-europa-biztonsagi-garanciak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/103c0fd8-345b-436f-8e10-2ed9f37a862d.jpg","index":0,"item":"de4167f4-9113-4434-9a45-78f0199fa325","keywords":null,"link":"/vilag/20250227_starmer-trump-ukrajna-europa-biztonsagi-garanciak","timestamp":"2025. február. 27. 13:11","title":"A második világháború utáni brit–amerikai kapcsolatok egyik legnehezebb tárgyalása áll Keir Starmer előtt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"475ad62c-9ce0-4077-809d-9d2df0cd54f0","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"itthon","description":"Az autóbuszok a közúton közlekednek majd, vagyis nem a megállóban kell rájuk felszállni. ","shortLead":"Az autóbuszok a közúton közlekednek majd, vagyis nem a megállóban kell rájuk felszállni. ","id":"20250228_potlobusz-6os-villamos-ejszaka","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/475ad62c-9ce0-4077-809d-9d2df0cd54f0.jpg","index":0,"item":"b4221d2b-f1c4-47c9-9b1e-371dfcafb7e1","keywords":null,"link":"/itthon/20250228_potlobusz-6os-villamos-ejszaka","timestamp":"2025. február. 28. 13:06","title":"Pótlóbusz helyettesíti a 6-os villamost több márciusi éjszakán","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"12933103-bea4-4f8d-a79e-38f0becf5d34","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Az orosz külügyminisztérium szerint arról is szó volt, hogyan lehetne kezelni a kétoldalú viszonyt beárnyékoló számos „irritáló tényezőt”. ","shortLead":"Az orosz külügyminisztérium szerint arról is szó volt, hogyan lehetne kezelni a kétoldalú viszonyt beárnyékoló számos...","id":"20250228_Orosz-es-amerikai-diplomatak-targyaltak-Isztambulban-a-kepviseleteik-finanszirozasarol-es-a-legikozlekedes-helyreallitasarol","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/12933103-bea4-4f8d-a79e-38f0becf5d34.jpg","index":0,"item":"e56ab758-4363-4127-a5ef-b39c2106cdda","keywords":null,"link":"/vilag/20250228_Orosz-es-amerikai-diplomatak-targyaltak-Isztambulban-a-kepviseleteik-finanszirozasarol-es-a-legikozlekedes-helyreallitasarol","timestamp":"2025. február. 28. 14:33","title":"Orosz és amerikai diplomaták tárgyaltak Isztambulban a légi közlekedés helyreállításáról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0c3a498a-56bd-457a-ba14-798ad9d47f0d","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Borisz Nyemcov ellenzéki politikus meggyilkolását tartják a Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése utáni legjelentősebb oroszországi politikai gyilkosságnak.","shortLead":"Borisz Nyemcov ellenzéki politikus meggyilkolását tartják a Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése utáni legjelentősebb...","id":"20250227_Tiz-eve-gyilkoltak-meg-Putyin-egykori-rivalisat-Borisz-Nyemcovot","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0c3a498a-56bd-457a-ba14-798ad9d47f0d.jpg","index":0,"item":"bf19e324-e161-45ce-bc03-f7b73638a5b9","keywords":null,"link":"/vilag/20250227_Tiz-eve-gyilkoltak-meg-Putyin-egykori-rivalisat-Borisz-Nyemcovot","timestamp":"2025. február. 27. 13:58","title":"Tíz éve gyilkolták meg Putyin legfőbb riválisát, Borisz Nyemcovot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Nem tartott sokáig, hogy Moszkva benyújtsa a számlát Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek azért, hogy Oroszország segítséget nyújtott a 2020 augusztusi fehérorosz elnökválasztás elcsalása miatt kipattant ellenzéki mozgalom elhallgattatásában. Minszk immár úgy táncol, ahogy Vlagyimir Putyin fütyül, s ez újabb lendületet ad az orosz elnöknek a Nyugattal vívott hidegháborúban.
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Sarkára állt 2014-ben Aljakszandr Lukasenka: amikor Oroszország elfoglalta, majd annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet, Fehéroroszország nem csatlakozott ahhoz a néhány államhoz – például Kubához és Venezuelához – amely legitimnek ismerte el a félsziget elcsatolását. Sőt, úgy alakították át a volt szovjet tagköztársaság jogrendjét, hogy azonnali háborús cselekménynek minősülne az, ha az ország területén megjelennének az olyan „udvarias zöld emberkék” – az orosz hadsereg csapat- és felségjelzést nem viselő katonái – mint akik átvették Ukrajnától a Krím ellenőrzését. Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenkának természetesen elsősorban nem az fájt, hogy Putyinék megcsonkították Ukrajnát: inkább attól tartott, hogy előbb-utóbb az ő országa is sorra kerülhet, ha éppen Moszkva úgy véli, szüksége van az Oroszországgal az 1999-ben létrehozott államszövetségben együtt lévő Fehéroroszország területének egy-egy darabjára.
Lukasenka és a Krím
Mára gyökeresen megváltozott a helyzet: Lukasenka a napokban közölte, 2014-ben – a megszállás eredményeként – a Krím de facto Oroszországhoz került, s miután még abban az évben népszavazást tartottak a félsziget csatlakozásáról, a terület jog szerint is az Oroszországi Föderáció részévé vált. Lukasenka hozzátette, arra vár, hogy Putyin meghívja őt a Krímbe, s ezzel teljessé tegyék a félsziget fölötti orosz fennhatóság elismerését.
Az egykori állami gazdasági elnök – aki a napokban aláírta azt a megállapodást is, amely 28 területen hozza közelebb a két ország egybeolvadását – azt is közölte, hogy teljes mértékben Moszkvát támogatja Ukrajna és Oroszország vitájában, s készen áll arra, hogy amennyiben a NATO atomfegyvereket telepít Kelet-Európába, akkor hozzájáruljon orosz nukleáris fegyverek fehéroroszországi állomásoztatásához. Ezzel Lukasenka egy másik fehérérosz törvényt is felülírt, a jelenleg érvényes alkotmány értelmében ugyanis nem tartózkodhatnak állandó jelleggel külföldi katonák az ország területén. Az atomfegyvereket pedig aligha telepítené Moszkva úgy, hogy nem küld melléjük kiszolgáló személyzetet is.
„Mindent elkövetek annak érdekében, hogy Ukrajna a miénk legyen. Ez a mi Ukrajnánk” – magyarázta Lukasenka, s szavait minden bizonnyal szívesen vette Putyin, aki az utóbbi másfél évtizedben azon dolgozik, hogy lehetőleg minél többet visszaszerezzen az 1991-ben szétesett Szovjetunió területéből. 2008-ban Grúziától szakította el háborúval Moszkva Abháziát és Dél-Oszétiát, 2014-ben pedig nem csak a Krímben jelentek meg az orosz katonák, hanem Kelet-Ukrajnában is, ahol az orosz katonák segítettek létrehozni a luhanszki és donyecki szakadár „népköztársaságokat”.
Feladott szuverenitás
Lukasenka pálfordulása egyértelműen annak tudható be, hogy csak orosz segítséggel tudta megfékezni a tavaly augusztusi elnökválasztáson elkövetett durva csalás miatt kipattant ellenzéki mozgalmat. Moszkva újabb hitelt adott nyugati szomszédjának, orosz újságírók léptek a felmondott fehéroroszok helyére, az orosz titkosszolgálatok emberei segítették fehérorosz kollégáikat, s a válság legsúlyosabb napjaiban oroszok biztosították a fehérorosz elnök személyi védelmét is.
Lukasenka látványos pálfordulása akkor jött, amikor tovább éleződött a Nyugat és Oroszország közötti szópárbaj hangneme. Putyin, aki korábban arról beszélt, a Kreml számára az jelenti a vörös vonalat, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, ma már azt ismételgeti, az a vörös vonal, ha nagy számban érkeznek Ukrajnába az észak-atlanti katonai szövetség katonái, vagy a szövetség támadásra is bevethető rakétákat telepít az országba. Az orosz elnök név szerint is megemlítette a Romániába és Lengyelországba telepített Aegis Ashore légvédelmi rendszereket – amelyek orosz vélemények szerint alkalmasak lennének manőverező robotrepülők indítására is – és hangsúlyozta, nem szeretné viszont látni ezeket a rendszereket Ukrajnában
Hiperszonikus fenyegetés
Putyin közölte, ha NATO fegyverek érkeznek Ukrajnába, arra Moszkva nagyon kemény választ fog adni, például rakétákkal veteti célba az európai területeket. Azt is hozzátette, az orosz hadseregnek már olyan hiperszonikus eszközei is vannak, amelyekkel öt perc alatt el lehet érni a kijelölt célpontokat.
Közben az ukrán-orosz határ térségében továbbra is feszült a helyzet, még mindig nem tudni, mi a célja annak a mintegy százezer orosz katonának, aki már hetek óta az ukrán-orosz-fehérorosz hármashatár közelében állomásozik. Ukrán források szerint Moszkva január végén, vagy februárban támadna, Oroszországban viszont azt állítják, a hadseregnek nincsenek támadó szándékai. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az orosz agresszió Moszkva számára is komoly veszteségekkel járna, a politikus szerint az ukrán hadsereg már nem az, amelyet 2014-ben könnyen ki lehetett szorítani a Krímből, s amely nem tudta megvédeni Kelet-Ukrajna Oroszországgal határos körzeteit sem.
Nemcsak, hogy sikertelenül zárult a Trump-Zelenszkij találkozó Washingtonban, hanem olyan jeleneteket hoztak össze a vezetők, amelyek példátlanok a diplomáciában.