A 77 embert lemészároló Breivik a bűntudat legkisebb jelét sem mutatta az elmúlt tíz, börtönben töltött éve alatt, ám most szabadulna, és azt állítja, már nem jelent veszélyt a társadalomra – írja az AP. Vannak azonban, akik attól tartanak, hogy Breiviknek esze ágában sincs szabadulni, pusztán a szélsőséges nézetei terjesztéséhez használandó fórumként tekint a bíróságra.

Randi Rosenqvist pszichiáter, aki a 2012-es bebörtönzése óta követi figyelemmel Breiviket, elmondta, hogy nem lát érdemi változást Breivik viselkedésében, aki a tárgyalása alatt az áldozatai számával kérkedett. A Rosenqvist által bemutatandó bizonyítékok perdöntő jelentőségűek is lehetnek.

Nem hisz Breivik kiszabadulásában Berit Johnsen a büntetés-végrehajtásban dolgozó hivatalnokokat képző felsőoktatási intézmény kutatója sem. „Szerintem elég nyilvánvaló, hogy még mindig komoly kockázata van annak, hogy újabb bűncselekményeket követne el, ha kiengedik” – jelentette ki.

A meghallgatás három napig tart majd, viszont a döntés megszületéséig akár hetek is eltelhetnek.

Breivik-per | hvg.hu

Breiveket nem mentheti, hogy „valós problémára adott elfogadhatatlan választ". A probléma sem volt valós, háborúja a muzulmán világgal, a multikulturalizmussal, a „kulturális marxizmussal" (?) csak a fejében játszódott, játszódik. Anders Breivik szélmalmokkal hadakozott, és közben megölt hetvenhét embert. Breivik esetében egy torz eszme találkozott egy torz lélekkel. Esete sajnos nem egyedülálló.

2012-ben Breivik a Norvégiában kiszabható maximális büntetést, 21 év börtönt kapott, amiért egy autóba szerelt, nyolc halálos áldozatot követelő pokolgép felrobbantása után tömegmészárlást rendezett az Utøya szigetén táborozó baloldali norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának tagjai között, meggyilkolva így további 69 embert, többségében tinédzsereket.

A 21 év azonban nincs kőbe vésve, az állam tízévente felülvizsgálja a döntést, és az elítélt magaviseletének függvényében dönthet a szabadlábra-helyezésről, vagy a büntetés meghosszabbításáról. Breivik esetében gyakorlatilag a papírforma érvényesül csak, hiszen most telt le a büntetésének első tíz éve. Ügyvédjének azon megszólalása, miszerint védencének esze ágában sincs bűnbánatot gyakorolni, csak alátámasztja, hogy Breivik maga is műsorszámként tekint az eljárásra. Ugyanakkor Breivik jogi képviselője azt is igyekezett hangsúlyozni, hogy a törvény senkit sem kötelezhet a bűntudatra, itt pusztán arról kell dönteni, hogy védence további veszélyt jelenthet-e a társadalomra.

Sokan, köztük a mészárlás túlélőiből és az áldozatok családtagjaiból alakult támogatói csoporttal attól tartanak, hogy Breivik a szélsőséges nézetei terjesztésére fogja felhasználni a meghallgatását, és igyekszik majd hatással lenni azokra, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak. A csoport vezetője, Lisbeth Kristine Røyneland utalt egy másik norvég, Philip Manshaus esetére, akit a 2019-es új-zélandi mészárlás inspirált arra, hogy megölje a mostohatestvérét és megkísérelje egy mecset megtámadását.

Breivik a Skien börtön magas szintű biztonsági részlegében egy háromszobás cellában várja a döntést. A börtönlakosztályát videojáték-konzolokkal, tévével, DVD-lejátszóval, elektronikus írógéppel és kondigépekkel is felszerelték. Ezen felül járathat újságokat és napi rendszerességgel lemehet a börtön nagy udvarához is, de arra is lehetőséget kapott, hogy leérettségizzen, és jelenleg egyetemi képzésben vesz részt.