Ukrajna listát adott Magyarországnak, a kormány cáfolja, hogy gáncsolná az EU-szankciókat - percről percre az orosz-ukrán konfliktusról
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este bejelentette: Moszkva elismeri az önkényesen kikiáltott Donyecki, illetve Luhanszki Népköztársaságot, az orosz fegyveres erőket pedig felhatalmazta, hogy biztosítsák bennük a „békefenntartást”. A Nyugat elítélte a lépést és szankciók bevezetéséről tárgyal, amit Ukrajna is szorgalmaz. Budapesten összeült a nemzetbiztonsági kabinet a krízis miatt. Kövesse velünk az orosz-ukrán krízis fordulatait percről percre!
Most érkezett
Moszkva még nyitott a diplomáciai megoldásra, Washington szerint kritikus napok jönnek
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, valamint Vlagyimir Putyin elnök parancsát is a csapatok odavezénylésére, Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is „nyitott a diplomáciára”.
Az ülésen Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes az ukrán területi integritás és szuverenitás megsértésének nevezte, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. „A következő órák és napok kritikusak lesznek. Egy nagyobb konfliktus kockázata valós, és mindenáron el kell kerülni” – mondta a Nyugat kérésére szervezett találkozón.
Az Egyesült Államokat képviselő Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet képtelenségnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin elnök békefenntartó erőként nevezte meg az orosz hadsereget, ezzel indokolja a kelet-ukrajnai szakadár területekre való esetleges bevonulást. „Tudjuk, hogy valójában milyenek” – mondta az amerikai diplomata.
Szerinte ez a lépés és Putyin korábbi bejelentése, miszerint Oroszország független államként ismeri el a szakadár területeket, szintén provokálatlan támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen. Tetteivel Putyin foszlányokra tépte a minszki megállapodást – mondta. Úgy vélekedett: Putyin választás elé állította a világot, és az ezt nem nézheti el, mert a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenségeskedésekkel szemben az elfordulás sokkal költségesebb út lesz.
„Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a diplomáciai megoldásra. Nem áll szándékunkban azonban megengedni egy vérfürdőt a Donyeck-medencében” – vágott vissza Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete. A diplomata azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Ukrajnát fegyveres provokációra buzdítják. Hozzátette, Ukrajna 120 ezer fős katonai kontingenst összpontosított az oroszbarát szakadárokkal keletre húzódó kontaktvonal mentén, és felforgató csoportok hatoltak be vagy megpróbáltak behatolni a Donyec-medencébe, hogy megtámadják a kritikus infrastruktúrát. Sürgette az Egyesült Államokat és más nyugati nemzeteket, hogy ne rontsák tovább a helyzetet.
„Ukrajna nemzetközileg elismert határai változatlanok maradnak, függetlenül Oroszország kijelentéseitől és intézkedéseitől” – ezt már Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet mondta. Hangoztatta: Ukrajna felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló döntését, térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és hajtsa végre megszálló csapatainak azonnali és ellenőrizhető kivonását.
A feszült, kétórás találkozó végén az ukrán diplomata azt is mondta, hogy „az ENSZ beteg (...) a Kreml által terjesztett vírustól”. Rámutatott arra is, hogy a Luhanszk és Donyeck elismeréséről szóló hétfői moszkvai döntés hasonlóságot mutat Oroszország 2008-as intézkedéseivel, amikor Dél-Oszétia és Abházia régiója elszakadt Grúziától.
A grúziai háborút követően Oroszország 2008-ban ismerte el az említett régiókat független államként. Ez lehetővé tette Moszkva számára, hogy több ezer katonát állomásoztasson ott. „Ma a Kreml szóról szóra bemásolta Grúzia 2008-as rendeletét” – mondta a nagykövet, miközben egy kinyomtatott dokumentumot tartott a magasba. „Semmi kreativitás. A Kreml másológépe nagyon jól működik.”
Az ülésen a Biztonsági Tanács több más tagja is elítélte Oroszország fellépését. Írország nagykövete, Geraldine Byrne Nason élesen bírálta Moszkvát. „Oroszország egyoldalú lépései csak fokozzák a feszültséget” – mondta.
Franciaország számára Oroszország „a halogatás és a konfrontáció útját választotta” – panaszolta Nicolas de Riviére francia nagykövet. Indiai kollégája, T.S. Tirumurti mély aggodalmának adott hangot, és önmérsékletre szólított fel minden oldalt, a brit nagykövet, Barbara Woodward azt követelte, hogy Oroszország vonuljon vissza, Brazília képviselője pedig azonnali tűzszünetre szólított fel Kelet-Ukrajnában.
Az állandó BT-tag Kína nem ítélte el kifejezetten Oroszországot. „Minden országnak békés eszközökkel kell megoldania a nemzetközi vitákat az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban” – mondta Csang Csu nagykövet, és felszólította a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. Egyben elszólította az ukrajnai vitában érintett kulcsfontosságú feleket, hogy „folytassák a párbeszédet és a konzultációt, és keressenek észszerű megoldásokat”.
- Németország leállítja az Északi Áramlat 2 gázvezeték elindítását.
- Az amerikai elnök rendeletben tiltotta meg gazdasági tevékenység folytatását a szakadár régiókkal.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: fontolgatják a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Moszkvával.
- Nyolcéves csúcsra lökte az olajárakat az ukrán válság, a tőzsdéket is kiütötte az orosz lépés.
- Az uniós külügyminiszterek kedd délután tárgyalnak a szankciókról.
- Magyarország nyíltan még nem ítélte el Moszkva döntését. Orbán és Szijjártó hangsúlyozza: Magyarország a közös uniós álláspont részese.
- Peking önmérsékletet kér mindenkitől.
- Szemtanúk szerint hétfő este nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé.
Percről percre
Ausztrália Romániába és Lengyelországba menekíti diplomatáit
Az ország nagykövetségét és az ukrajnai Lviv városában lévő diplomáciai irodákat ideiglenesen bezárják, a munkatársait és tisztviselőit felszólították, hogy hagyják el Ukrajnát – közölte Marise Payne külügyminiszter.
A személyzetet Romániába és Kelet-Lengyelországba küldték, hogy segítsenek az Ukrajnát elhagyni próbáló ausztráloknak.
A tőzsdéket is kiütötte az oroszok lépése
A londoni FTSE 100 -0,5, a német DAX -1,65, a francia CAC 40 -1 százalékon állt a nyitás után 50 perccel. Ennél is nagyobbat esett a budapesti tőzsde, a BUX-index már 3,4 százalékot esett a reggeli nyitáshoz képest.
Az ok természetesen az orosz–ukrán válság, és az sem meglepő, hogy a magyar tőzsde nagyobbat esett, mint nyugati társaik: a befektetők bizonytalan helyzetben mindig inkább a biztos menedéket keresik. Ilyen például az arany, melynek ára kedden már 1 százalékot nőtt.
Délután tárgyalnak az uniós külügyminiszterek
Kedd délutánra hívta össze az uniós tagállamok külügyminisztereit az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell. A megbeszélésen hozhatnak döntést az Oroszországra kivetendő újabb szankciókról.
A párizsi értekezleten megszülető határozatnak egyhangúnak kell lennie, Borrell pedig biztos abban, hogy valamennyi résztvevő támogatni fogja.
Ma reggel már a szövegezésen dolgozunk. Délután a tanács dönt majd a szankciókról. Ez nem azt jelenti, hogy ma minden döntést meghozunk, de a sürgőseket, az azonnali választ igen, gyorsan – magyarázta Borrell.
Arról is beszélt Borrell, hogy jelenleg még eltérnek a vélemények arról, hogy a jelenlegi helyzetben mennyire szigorú szankciókat léptessenek életbe. Arra utalt, hogy Oroszország egyelőre nem indított széles körű inváziót Ukrajna ellen, bár a katonái már ukrán területen vannak.
Nem fognak megállni a szeparatista területek határán az oroszok?
Egy magas rangú orosz parlamenti képviselő szerint Oroszország az egész keleti Donyecki és Luhanszki területre el kívánja ismerni a szeparatisták követeléseit.
Jelenleg a lázadók a két régió mintegy harmadát ellenőrzik, a többi területen egyelőre az ukrán kormány az úr.
Leonyid Kalasnyikov kommunista képviselő, aki nem mellesleg az állami duma regionális ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője, a RIA hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy a következő napokban tisztázzák a kérdést, és döntenek majd.
Két ukrán katona halálát jelentették
Ágyútűzben vesztette életét két ukrán katona, 12 pedig megsérült a keddre virradó éjszaka – jelentette az ukrán védelmi minisztérium.
A közlés szerint az oroszok által támogatott erők az elmúlt 24 órában 64 alkalommal használtak velük szemben olyan fegyvereket, amelyek alkalmazását tiltja a minszki megállapodás.
Tel-Aviv távozásra szólít
Izrael átköltözteti nagykövetségét Kijevből, Ukrajna fővárosából a nyugat-ukrajnai Lvivbe – jelentette be a Twitteren Jaír Lapíd izraeli külügyminiszter.
A lvivi konzulátus múlt hét csütörtöktől már elkezdett úti okmányokat kiállítani izraeli állampolgároknak, és segítséget nyújt az ország elhagyása iránt érdeklődő izraelieknek, főként arról, hogy szárazföldi határátkelőknél miként távozhatnak a szomszédos országokba.
Az izraeli külügyminisztérium felkészül minden további fejleményre, arra is, hogy a szomszédos országokba fogják kiléptetni a katonai rádió szerint jelenleg mintegy tízezer, Ukrajnában tartózkodó izraeli állampolgárt.
Az elmúlt napokban a Lvivbe átküldött izraeli diplomaták, valamint Izrael lengyelországi, szlovákiai, romániai, moldovai és magyarországi diplomatái megtekintették az ukrajnai határátkelőhelyeket, és megbeszéléseket tartottak az ott tartózkodó hatóságokkal arról, hogy szükség esetén biztosítsák az átkelni vágyó, Ukrajnát elhagyni szándékozó izraeliek utazását.
A külügyminisztérium ismét felszólította az Ukrajnában tartózkodó izraelieket, hogy haladéktalanul hagyják el az országot. A The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál szerint az izraeli hatóságok arra is készülnek, hogy szükség esetén Ukrajna becslések szerint 150 000-200 000 fős zsidó lakosságát szárazföldi úton kimenekítsék.
Márki-Zay Péter a válságról posztolt
„Amitől tartottam, az bekövetkezett: Putyin orosz elnök Orbán Viktor »békemisszióját« egy vállrándításra sem méltatva zöld utat adott a nyílt agressziónak. Hamarosan telefonon hívom az Egységben Magyarországért vezetőit, hogy egyeztessünk, miként tudjuk a magyar kormány helyett valóban képviselni a magyar érdekeket” – írta az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere a közösségi oldalán.
Peking önmérsékletre szólít
Vang Ji kínai külügyminiszter önmérsékletre szólított fel minden érintett felet Ukrajna ügyében, amikor kedden telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Vang Ji elmondta: Kína figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzet alakulását, és végig konzisztens álláspontot tartott fenn Ukrajna ügyében, amely szerint bármely ország jogos biztonsági aggályait tiszteletben kell tartani, továbbá az ENSZ Alapokmányának útmutatásaihoz és elveihez kell igazodni.
A kínai külügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet eddigi alakulása szorosan összefügg a minszki egyezmény tényleges végrehajtásának késedelmével. Kína a továbbiakban is a helyzet alakulásának megfelelően folytat egyeztetéseket minden féllel – tette hozzá, megjegyezve, hogy az egyre romló helyzetet párbeszéddel és tárgyalások útján kell enyhíteni.
A két külügyminiszter a Koreai-félszigetről is egyeztetett. Vang leszögezte: a Koreai-félszigettel összefüggő nukleáris problémakör középpontjában az Egyesült Államok és Észak-Korea ügye áll. Hangsúlyozta: Washingtonnak figyelembe kell vennie Phenjan jogos aggályait, és érdemi lépéseket kell tennie ezek kapcsán. Kína támogatja a közvetlen párbeszédet a két fél között, és építő szerepet fog játszani a továbbiakban is a Koreai-félsziget nukleáris kérdésének rendezésében – jelentette ki Vang.
A külügyminisztérium előző közleménye szerint Vang és Blinken egyebek mellett a kínai-amerikai kapcsolatok alakulásáról és Tajvan kérdéséről is szót ejtett az egyeztetés során.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
