Mariupolból szinte nem maradt semmi, a NATO nem lép be a háborúba, humanitárius folyosókat nyitnak – percről percre az orosz–ukrán háborúról

Negyedik hetébe lép az oroszok Ukrajna elleni offenzívája. Kövesse velünk a legfontosabb háborús híreket folyamatos tudósításunkban.

Háború Ukrajnában

Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Friss cikkek a témában

Most érkezett

05 30

Megtámadták az orosz kézre jutott herszoni repteret az ukránok

Az ukrán vezérkar csütörtökre virradóra közölte, hogy az orosz haditengerészet továbbra is blokkolja a közlekedést a Fekete-tenger északnyugati részén. Korábban Kijev arról számolt be, hogy emiatt már nagyjából 100 hajó rekedt ukrán kikötőkben, illetve felségvizeken.

A vezérkar friss közleményében azt is bejelentette, hogy az ukrán erők tüzérségi támadást intéztek a herszoni repülőtér ellen, amely korábban orosz ellenőrzés alá került. A tájékoztatás szerint – amelyet független forrásból nem erősítettek meg – több tucat ott állomásoztatott orosz helikoptert találat ért.

Ukrán közlések szerint az ország északkeleti részében ostromlott Izjum városban katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3 4 5 6 7

05 20

Újabb ülésre készül az ENSZ BT

A ENSZ több tagállama, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kezdeményezte New Yorkban, hogy az ukrajnai háború fejleményei miatt csütörtökön tartson rendkívüli ülést a világszervezet Biztonsági Tanácsa. Erre szerintük elsősorban a romló humanitárius helyzet miatt van szükség. Az ülés kezdeményezői között van Norvégia, Írország és Albánia is.

A brit ENSZ-misszió a kérést bejelentve úgy fogalmazott:

az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország háborús bűnöket követ el, mert civileket is célba vesz.

A BT-ben Oroszország is köröztet egy határozati javaslatot, amely a „sérülékeny helyzetben lévő” ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana fel, de anélkül, hogy megemlítené Moszkva felelősségét a háborús helyzet kialakulásában. A javaslatról várhatóan pénteken szavaznak is a tanácsban, de diplomaták szerint nincs igazán esély arra, hogy elfogadják, mert nem szólít fel a harcok beszüntetésére és az orosz csapatok kivonására.

Egy másik, francia–mexikói javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, rámutatva a humanitárius helyzet súlyosságára, a tervek szerint az ENSZ Közgyűlése vitat majd meg, mert a BT-ben orosz vétó fenyegeti.

New York-i értesülések szerint szó van arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal a közgyűlés előtt.