Az elnök szerint ezeket a jogokat a bécsi tárgyalásokon részt vevő valamennyi félnek tiszteletben kell tartania.

Az államfő, aki az iráni nukleáris technológia nemzeti napja alkalmából mondott beszédet, közölte: kormányzata támogatni fogja a békés atomtechnológiai kutatások gyorsítását. "A nukleáris területen elért tudásunk és technológiánk nem visszafordítható. Az atomenergia békés célú felhasználására irányuló kutatás folytatása nem függ mások kérésétől vagy nézőpontjától" - mondta az augusztusban hatalomra került elnök.

Bécsben a Teherán és Washington között tizenegy hónapja folyó közvetett tárgyalások megrekedtek. A tárgyalásokat március 11-én függesztették fel, amikor Oroszország garanciákat követelt, hogy az Ukrajna elleni inváziója miatt elrendelt nyugati szankciók nem ártanak az Iránnal folytatott kereskedelmének. Moszkva néhány nap múlva bejelentette, hogy megkapta a szükséges garanciákat, de a tárgyalások továbbra sem haladtak előre, mert Teherán és Washington egymást vádolta a késlekedés okaival.

Az iráni atomprogramról Teherán és a hat nagyhatalom - az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország - közötti megállapodás, amelyben Irán vállalta, hogy az ellene elrendelt szankciók feloldásáért cserében korlátozza az atomprogramját, 2018-ban került zsákutcába. Akkor ugyanis Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből és újra bevezette a szankciókat, Irán pedig egymás után hagyott fel a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésével.

A nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy atombombára akar szert tenni, amit Teherán mindig következetesen cáfolt, mondván, hogy energiaellátáshoz és gyógyászati célú izotópok előállításához van szüksége atomprogramra.

Mohammad Eszlámi, az Iráni Atomenergia-ügynökség vezetője közölte, hogy Teherán rövidesen folytatja egy új, 360 megawatt kapacitású atomerőmű építését az ország délnyugati részén fekvő, kőolajban gazdag Kuzesztán tartomány Darhovin városa közelében.

Az erőművet még az 1979. évi iszlám forradalom előtt akarták megépíteni francia közreműködéssel, de a projektet a kezdeti szakaszban leállították. Irán egyetlen atomerőművét, amelynek a teljesítménye 1000 megawatt, 2011-ben helyezték üzembe orosz segítséggel a dél-iráni Busehr kikötővárosban.

Irán dúsított uránkészlete egyre nő, a dúsítás szintje eléri a 60 százalékot is. Atombomba előállításához 90 százalékosra dúsított uránra van szükség. Az atomalku 3,67 százalékban szabja meg az engedélyezett urándúsítási szintet.

Szombaton Irán huszonnégy amerikai tisztségviselő ellen büntetőintézkedéseket rendelt el. A tizenhat érintett személy között van George William Casey, az Irakban állomásozó amerikai erők volt parancsnoka, volt vezérkari főnök, Joseph Votel, az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM volt parancsnoka, Austin Scott Miller, az egykor Afganisztánban állomásozó erők volt parancsnoka, Rudy Giuliani, Trump ügyvédje, Dorothy Shea libanoni amerikai nagykövet és a Trump-kormányzat több más tisztségviselője.

Az iráni külügyminisztérium helyi média által ismertetett közleménye szerint az érintetteket terrorcsoportok, valamint Irán elleni terrorakciók, Izraelnek a térségben és a palesztin nép ellen kifejtett elnyomó tevékenységei támogatásával vádolják.

Irán időről időre bővíti a büntetőintézkedésekkel sújtott amerikai állampolgárok névsorát. Januárban ötvenegy amerikai ellen rendelt el szankciókat Kászim Szulejmáni iráni tábornok 2020-ban Irakban dróncsapással történt meggyilkolásával kapcsolatos feltételezett érintettségük miatt. 2021-ben Teherán Donald Trump, külügyminisztere, Mike Pompeo és nyolc másik amerikai tisztségviselő ellen hoztak szankciókat.

A szankciók keretében megtiltották az Iránba történő beutazást az érintettek számára, és előirányozták esetleges iráni javaik elkobzását. Ez utóbbi jelképes intézkedés, mert az amerikaiaknak nincsenek javaik Iránban.