Nyoma veszett két amerikai önkéntesnek Ukrajnában, és félő, hogy orosz hadifogságba estek az USA hivatalos, szerdai közlése szerint. Alexander Drueke (39) és Andy Tai Ngoc Huynh (27) mindketten az USA hadseregének veteránjai, Alabamában éltek, onnan utaztak Ukrajnába, hogy csatlakozzanak a honvédőkhöz. Családjaik azután fordultak az állami hivatalokhoz, hogy napok óta nem érkezett róluk hír.

Újabb, 1,2 milliárd dollár értékű fegyveradományról tett ígéretet az USA. Joe Biden a legutóbbi, Volodimir Zelenszkijjel folytatott egyeztetése után tweetelt a döntéséről, magyar idő szerint csütörtök hajnalban. A döntés hátterében az áll, hogy az ukrán elnök az utóbbi napokban még nyomatékosabban hangoztatta, hogy Ukrajnának erősebb hadi segítségre van szüksége a keleti és déli fronton az oroszok ellen.

Az Egyesült Királyság egy belga fegyverkereskedő cégtől több mint 20 nagy hatótávolságú löveget – M109-es önjáró tarackot – vásárolt és újított fel, amelyeket Ukrajnába küld – közölte Ben Wallace brit védelmi miniszter. A nehézfegyverek 155 mm-es lövedékeket lőnek ki – mondta Wallace a Sky Newsnak a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli ülése után.

Egy M109-es önjáró tarack tüzelés közben

AFP/AHMAD AL-RUBAYE

Ötezer Javelin páncéltörő rakéta érkezett az Egyesült Államokból Ukrajnába, ám volt, hogy ezeket egy videójátékokhoz használt kontrollerből kiszerelt alkatrésszel kellett megjavítani. Az USA ugyanis a szükséges háttértámogatás nélkül küldte el ezeket a fegyvereket Ukrajnának. A Washington Post egy amerikai veteránt is idéz cikkében, aki szerint az ukránok a töredékét sem kapják meg annak a kiképzésnek, ami az amerikai katonák számára természetes. Az egykori tiszt azt is állította, hogy a rakétához mellékelt használati útmutató nyelvtanilag hibás volt, mivel a Google Translate-tel (vagyis a sima Google Fordítóval) fordították le.

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök csütörtök reggel megérkeztek Kijevbe. Látogatásuk történelmi jelentőségű, hiszen a háború kitörése óta először jár Ukrajnában a francia és a német államfő. Az európai vezetők meglátogatták Kijev északnyugati külvárosát, Irpinyt, ahol az orosz megszállók épületeket romboltak le, és állítólag civileket kínoztak, illetve öltek meg a több hetes megszállás alatt, mielőtt az ukrán erők kiszorították őket. A város újjáépítéséről tárgyaltak Olekszij Csernisovval, az ukrán területfejlesztési miniszterrel. A Zelenszkijvel tervezett találkozón az olasz, a német és a francia államfő mellett részt vett a román elnök, Klaus Iohannis is. Macron a megbeszélést követő sajtótájékoztatón a Guardian tudósítása szerint arról beszélt, hogy mind a négyen támogatják, hogy Ukrajna azonnal megkapja a tagjelölti státuszt, majd hozzátette, hogy Franciaország fokozni fogja az orosz támadás alatt álló országnak való fegyverszállítást.

Zelenszkij és Macron Kijevben

AFP / Sergey Supinsky

Jens Stoltenberget a NATO főtitkárát arról kérdezték egy brüsszeli eseményen, hogy mit szól Ferenc pápa azon kijelentéséhez, miszerint a háborút „talán valahogy kiprovokálták.” „A NATO egy védelmi szövetség, és az ukrajnai háború Putyin elnök háborúja. Amit a NATO évek óta tesz, az az, hogy Ukrajnában egy független, szuverén európai nemzetet támogat. Ez nem jelent fenyegetést senki számára. Ez nem provokáció. És ez az, amit mi továbbra is folytatunk. Putyin elnök és Moszkva az, aki felelős ezért a brutális agresszióért Ukrajna ellen” – válaszolta Stoltenberg.

A holland titkosszolgálat közölte, hogy leleplezte az orosz katonai hírszerzés egyik ügynökét, aki hamis személyazonosságot használva próbált beépülni az ukrajnai háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékre (ICC). Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov egy hosszú éveket felölelő legendával áprilisban brazil állampolgárként próbált meg bejutni Hollandiába, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszéken gyakornokoskodjon. „Ez egy hosszú távú, több éves előkészítéssel zajló GRU-művelet volt, amely sok időbe, energiába és pénzbe került” – mondta a holland hírszerzés vezetője, Erik Akerboom. A holland Általános Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (AIVD) közleményben tudatta, hogy a Viktor Muller Ferreira fedőnevet viselő férfit egy holland repülőtéren fogták el, majd nemkívánatos külföldinek nyilvánították, és a következő, Brazíliába induló járattal visszaküldték, ahol bírósági eljárás vár rá – tették hozzá.

Újabb, Oroszországot sújtó szankciós csomagot jelentett be Nagy-Britannia csütörtökön. A friss csomaggal olyan orosz személyeket céloznak, akiknek közük van "a gyerekekkel szemben tanúsított barbár bánásmódhoz" Ukrajnában. A korlátozásokkal sújtottak között ott van a moszkvai gyermekjogi biztos, Marija Lvova-Belova, a mintegy 2000 ukrán gyermek "kényszerített áttelepítése és adoptálása" miatt. És köztük van Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje, Vlagyimir Putyin régi szövetségese is, akit a magyar kormány nemrég mentett meg az EU szankcióitól. Ismert, hogy a pátriárka a kezdettől fogva hangosan támogatta Putyin háborúját.

Marija Lvova-Belova

AFP

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön arról beszélt a CNN-nek, hogy Moszkva nincs „kényelmes helyzetben” a Nyugat Oroszország elleni példátlan gazdasági szankcióit követően, de azt állította, hogy a szankcióktól a Nyugat által remélt döntő hatás „nem következett be”. „Most még egy kicsit jobban is érezzük magunkat, mint az ember gondolná” – mondta Peszkov, hozzátéve: „Természetesen értjük a problémáinkat, értjük, hogy nagyon rövid időn belül kompenzálnunk kell az importban jelentkező, meglehetősen jelentős, több mint 40-45 százalékos csökkenést”.

„Azok a gyerekek, akik február 24. után születtek Herszon régióban, automatikusan megkapják az Oroszországi Föderáció állampolgárságát. Továbbá, az árvákat is az Oroszországi Föderáció polgáraiként regisztráljuk” – jelentette be a RIA Novosztyi orosz hírügynökség tudósítása szerint Kirill Sztremuszov. A dél-ukrajnai, az oroszok által megszállt Herszon megye katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője szerdán azt állította, hogy civilek ezrei folyamodtak orosz állampolgárságért az elfoglalt területen. Ukrajna pedig már többször is azzal vádolta a támadó felet, hogy elrabolja a gyerekeit, és Oroszországba viszi őket.

Orosz médiajelentések szerint egy „rendkívül fontos” és „nagyon érdekes” beszédre készül pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF). A Sky News szerint a beszéd témája még nem ismert, de a fórumon rendszerint részt vesznek az orosz üzleti élet nagyágyúi, illetve vezető politikusok. Most azonban kérdéses, közülük hányan mennek majd el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök

MTI / AP / Szputnyik / Kreml pool / Mihail Mecel

Válaszlevelet írt Orbán Viktor miniszterelnök annak a 44 európai parlamenti képviselőnek, akik a napokban közös levelet intéztek hozzá az ukrajnai háború kapcsán. Ebben arra kérték, hogy „álljon a történelem jó oldalára”. A kormányfő a válaszában kiállt a béke és Ukrajna megsegítése mellett, ugyanakkor elutasította Magyarország sértegetését, egyházi vezetők kitiltását és a józan ésszel szembemenő szankciós javaslatokat – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Amerikai önkéntesek eshettek orosz fogságba Ukrajnában, Kijevbe utazott Macron, Scholz és Draghi

Újabb egymilliárd dollárnyi fegyvert küldhet Zelenszkijnek az USA. Meg akarták vizsgálni, hogy véresek-e az orosz gyémántok, de Moszkva vezetésével kisiklatták a kísérletet. Percről percre az orosz-ukrán háborúról.