Szudánban hosszú időn keresztül Omar al-Bashir elnök gyakorolta a hatalmat. Őt 2019-ben puccsal buktatták meg. A puccsot ugyan a hadsereg vezetése vitte végig, de ehhez az is kellett, hogy az emberek az utcára vonuljanak tüntetni. Miután az elnököt a hadsereg megbuktatta, a civilek is részt akartak venni a hatalomban, de erre kevés esélyük maradt. A puccs óta ugyanis a kelet-afrikai országot egy tábornoki tanács irányítja. (Volt ugyan egy időszak, amikor polgári-katonai vezetés irányított, de az csak rövid ideig tartott.)

A Szudánt jelenleg irányító katonai tanácsban benne van Abdel Fattah al-Burhan tábornok, aki a fegyveres erők vezetője és gyakorlatilag ő az ország elnöke is. Van egy helyettese, Mohamed Hamdan Dagalo tábornok. A két tábornok között meglehetősen rossz a viszony, és ez az oka annak, amiért most harcok dúlnak a fővárosban, Kartúmban.

AFP

Bár Mohamed Hamdan Dagalo tábornok csak helyettese a kvázi elnöknek, de azért jóval több annál. Ő irányítja ugyanis az RSF nevű militáns csoportot is. A százezer katonából álló RSF 2013-ban alakult meg, egy olyan milíciából jött létre, amely brutálisan harcolt a lázadók ellen a szintén Szudánhoz tartozó Dárfúrban. Azóta Dagalo tábornok egy olyan erős erőt épített ki az RSF-ből, amely a jemeni és líbiai konfliktusokba is beavatkozott. Pénzük is van, mivel az ellenőrzésük alatt tartják Szudán néhány aranybányáját. Mellesleg nem túl szelíd szervezetről van szó, 2019 júniusában több mint 120 tüntetőt mészárolt le.

Dagalo és al-Burhan között azért romlott meg a viszony ennyire, mert nem értenek egyet abban, hogy az RSF-et milyen mértékben vonják be a szudáni hadseregbe. És abban is vita van közöttük, hogy ha bevonják az RSF-et, akkor ki irányítsa majd az így létrejött új katonai erőt. De a két tábornok abban sem értett egyet, hogy milyen irányban haladjon az ország: elmozduljon-e egy polgári vezetés felé vagy maradjon teljesen katonai irányítás alatt? Tavaly decemberben megállapodtak abban, hogy a hatalom ismét a civilek kezébe kerül, de a részletek véglegesítéséről szóló tárgyalások kudarcba fulladtak, így minden maradt a régiben. Pedig nyugati diplomaták is azon fáradoztak, hogy valahogy rendezik a két rivális tábornok közötti konfliktust.

AFP

Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség az RSF és a hadsereg között. Mivel a hadsereg tartott az RSF katonáitól, ezért az átcsoportosításukról döntöttek (az ország különböző részeiben szórták volna el őket), csakhogy ez a militáns szervezetnek nem tetszett. Ugyan volt némi remény arra, hogy tárgyalásos úton rendezi a vitát az RSF és a hadsereg vezetése, de végül az erőszak győzött: az ugyanakkor nem világos, hogy ki lőtt először, mindenesetre a fegyveres konfliktus szombat reggel robbant ki. Ha a harcok folytatódnak, az tovább darabolhatja az amúgy sem egységes országot. Egyelőre nem tudni, hogy a harcokban a hadsereg vagy az RSF áll-e nyerésre.