„Kijött az információ, ami jó eséllyel eldönti a vitát: norvég földrengéskutatók adataiból látszik, hogy jelentős szeizmikus mozgás volt a víztározónál, amikor kedd hajnalban átszakadt a gát. Az időpont is stimmel. Ergo, a gátat felrobbantották” – írja Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa a Facebook-oldalán.

A Nova Kahovka-i gát kedd hajnalban szakadt át. Már a kezdetekkor felvetődött, hogy az orosz megszálló erők robbanthatták fel, ezt később több orosz katonai vezető és politikus el is ismerte. Herszon régióban hozzávetőleg 600 négyzetkilométernyi terület került víz alá, a régió kormányzója szerint az elárasztott területek 68 százaléka a Dnyeper folyó déli partján, orosz fennhatóság alatt lévő területeken fekszik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön ellátogatott az árvíz sújtotta területekre:

President @ZelenskyyUa arrived to Kherson region.

He spoke with regional authorities and came to the crossing through which people are evacuated from flooded areas.

Will any Russian authority come to Kherson region (a part of it is still occupied)? Or will they confirm they… pic.twitter.com/sNrPmqYmAF

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) June 8, 2023

Rácz András most azt írja, hogy a robbanás 1-es és 2-es közötti erősségű földmozgásnak felelt meg, ami „egyben kizárja azt a – valójában mindig is csak elméleti – lehetőséget is, hogy ukrán tüzérség pusztította volna el a gátat”.

AFP / Maxar Technologies / műholdas felvétel

A gát a robbanás idején orosz fennhatóság alatt volt, ezért az ukránok csak távolról tudták volna felrobbantani, de mint Rácz írja, nincs is „olyan ukrán tüzérségi rendszer, ami ilyen szeizmikus eltérést tudna kiváltani”, vagyis akkorát robbanni, hogy norvég földrengéskutatók képesek legyenek regisztrálni. Így kizárásos alapon az oroszoknak kellett aláaknázniuk a gátat. Volodimir Zelenszkij korábban azt mondta, Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a kahovkai vízerőművet.

Rácz szerint „a hirtelen szeizmikus kilengés azt a teóriát is kizárja, hogy a gát fokozatosan, magától omlott volna össze”.

„Opcióként tehát egyedül az maradt, amit eredetileg is sejtettünk és amire az indirekt jelek utaltak: a gátat uraló oroszok robbantották fel a létesítményt. Egyedül az maradt kérdés, hogy vajon eredetileg is a teljes gát elpusztítása volt-e a céljuk, vagy csak egy kisebb áradást akartak előidézni, és aztán így sikerült... de a végeredmény (és a felelősség) szempontjából ez mindegy” – fogalmazott a szakértő.

A dnyeperi árvízzel Putyin azt ismételte meg, amivel Sztálin kudarcot vallott

Háborúk idején régebben gyakran folyamodtak a gátak felrobbantásához, de a brutális módszer sokszor visszafelé sült el. Kis árasztáshistória iszaptengerrel, a legrosszabbkor befagyott víztükörrel és ugráló bombákkal.