Eltávolították a törvénytelenül felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőből – erősítette meg Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere.

Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

2021 októberében aztán a Bákói Táblabíróság jogerősen érvénytelenítette Darmanesti város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.

Februárban pedig arról írtunk, hogy alaptalannak ítélte a Bákói Táblabíróság az úzvölgyi katonatemető egyik perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet. Az alapfokú ítélet érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

A Hargita megyei község elöljárója csütörtökön személyesen szállt ki a helyszínre, hogy megbizonyosodjon a változásról, utána erősítette meg a hírt.

A törvénytelenül felállított keresztek eltávolításáról Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is beszámolt közösségi oldalán. Azt mondta, őt a kászoni tűzoltóparancsnok értesítette a fejleményről.