„Nem akarunk semmilyen megosztottságot Bosznia-Hercegovinában. Az utolsó dolog, amire szükségünk van, az egy újabb válság, és már egyértelművé tettük az álláspontunkat” – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter útban Szaúd-Arábiába, ahol az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői kedden megbeszéléseket folytattak.

Rubio a múlt héten az X-en bírálta a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, mondván, Milorad Dodik intézkedései aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, és fenyegetik biztonságukat és stabilitásukat.

A külügyminiszter most arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok különböző lehetőségeket mérlegel Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban, de világossá tette, hogy az ország nem bomolhat fel, és nem lehet újabb konfliktus. „Remélem, mindent meg tudunk tenni annak érdekében, hogy megakadályozzuk újabb konfliktus kirobbanását Európában” – jelentette ki Rubio.

Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn Szarajevóban arról beszélt, hogy három évtizeddel a délszláv háborút lezáró daytoni megállapodás elfogadása után a NATO továbbra is szilárdan elkötelezett a régió stabilitása és biztonsága, valamint Bosznia-Hercegovina területi integritása mellett.

Boszniában azóta van feszültség, hogy február végén egy bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte és hat évre eltiltotta a politizálástól Milorad Dodikot. Az Orbán Viktorral és az orosz vezetéssel is szoros viszonyt ápoló szerb vezető elutasította az ítéletet, a Banja Luka-i parlament pedig kitiltotta a Szerb Köztársaság területéről a szarajevói központú rendőrséget és igazságszolgáltatást. 

A Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedését az 1995-ben megkötött daytoni béke határozza meg, ennek értelmében az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és az ENSZ-főképviselő felel a békeszerződés végrehajtásáért. Milorad Dodik ellen azért emeltek vádat, mert a főképviselő és az alkotmánybíróság döntéseit felfüggesztő törvényeket írt alá.