Az elmúlt napokban az Európai Bizottság több olyan javaslatot is előterjesztett, amelynek célja, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen. Valamennyi uniós politika középpontjában a gazdaság zöldítése áll, ezt szolgálja majd az uniós költségvetés 20–25 százaléka is. A tagállamok azonban még sem a következő, több mint ezermilliárd eurós hétéves költségvetésről, sem a 750 milliárd eurós újjáépítési alapról nem döntöttek. Magyarán a programok finanszírozása egyelőre kérdéses.

Ugyancsak nincs döntés arról, hogy a tagállamok támogatják-e azt a bizottsági javaslatot, amelynek értelmében a 2030-as részcélkitűzést meg kell emelni. A jelenleg elfogadott terv az, hogy tíz év múlva a károsanyag-kibocsátást 40 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptemberi bejelentése alapján az üvegházhatásúgáz-kibocsátást immár 55 százalékkal célozzák csökkenteni. A tagállamok múlt héten azonban elhalasztották a döntést az EU-csúcson. A következőkben azt a három új brüsszeli javaslatot foglaljuk össze, amelyek által Európa közelebb kerülhetne 2030-as és 2050-es kibocsátáscsökkentési céljaihoz, illetve megvizsgáljuk a magyar klímacélokat és eredményeket is.

Ursula von der Leyen

MTI / EPA / Olivier Hoslet

Épületek energiahatékonysága

Az uniós energiafogyasztás mintegy 40 százalékáért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 36 százalékáért az épületek a felelősek. Az épületek 85 százalékát több mint 20 éve építették, és ezek 85–95 százaléka 2050-ben várhatóan még állni fog. Mivel évente csak 1 százalékukat vetik alá energiahatékonysági korszerűsítésnek, az épületek modernizálása elengedhetetlen, ha az EU el akarja érni, hogy harminc év múlva klímasemleges legyen. Az Európai Bizottság ezért egy épületkorszerűsítési stratégiát készített, amely – ha megvalósul – akár 35 millió épület felújítását is eredményezheti és nem mellékesen, mintegy 160 ezer munkahelyet teremthet az építőiparban 2030-ig.

Három területre összpontosít a program:

• a fűtés és hűtés dekarbonizációja,

• az energiaszegénység és a legrosszabb teljesítményt mutató épületek felszámolása,

• a középületek, például iskolák, kórházak és közigazgatási épületek felújítása.

Az eredmény eléréséhez a Bizottság javasolja például a meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozó kötelező minimumkövetelmények fokozatos bevezetését, technikai segítségnyújtás alkalmazását és természetesen az EU-s finanszírozást, amelynek elsődleges eszköze a Next Generation EU elnevezésű, uniós helyreállítási program lesz – amennyiben véglegesítik a tagállamok.

Túry Gergely

Vegyi anyagok és fenntarthatóság

A vegyi anyagokra vonatkozó új fenntarthatósági stratégia célja, hogy javítsa az emberi egészség- és a környezetvédelmét a veszélyes vegyi anyagokkal szemben. A jövőben a legtöbb esetben tilos lesz a legkárosabb vegyi anyagokat felhasználni például játékok, gyermekápolási termékek, kozmetikumok, mosó- és tisztítószerek, valamint textíliák előállításához. Hasonlóan fontos, hogy a vegyi anyagok felhasználása biztonságosabbá és fenntarthatóbbá válik a tervezet megvalósulása esetén.

A stratégia célja, hogy az uniós ipar világszinten állni tudja a versenyt a biztonságos és fenntartható vegyi anyagok előállítása és felhasználása terén. Alapkövetelménnyé válna például, hogy az újonnan előállított vegyszereket és anyagokat úgy kell kifejleszteni, illetve megtervezni, hogy teljes felhasználási idejükben biztonságosak és fenntarthatók legyenek. És csak az elengedhetetlenül fontos esetekre korlátozzák az emberi egészségre és a környezetre leginkább káros anyagok használatát. Ez utóbbi különösen érvényes a fogyasztási cikkek és a legveszélyeztetettebb csoportok esetében.

Kevesebb metánt

A szén-dioxid után a metán járul hozzá a legnagyobb mértékben az éghajlatváltozáshoz. Amellett viszont, hogy egy erősen szennyező gáz, nagymértékben rontja a levegő minőségét, súlyos egészségügyi problémákat okoz. Ezért a metánkibocsátás visszaszorítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy 2050-re Európa klímasemlegessé váljon.

AFP / Robert Atanasovski

Az ezzel kapcsolatos új uniós stratégia az energiaszektorban, a mezőgazdaságban és a hulladékágazatban irányoz elő intézkedéseket – ez a három ágazat felelős együttesen az emberi tevékenységhez kapcsolódó metánkibocsátás mintegy 95 százalékáért. Ezért az Európai Bizottság javaslatot fog tenni arra, hogy kötelező legyen javítani a gázinfrastruktúrában keletkező szivárgások észlelését és elhárítását. Hozzá kell tenni, hogy az EU a globális metánkibocsátásnak mindössze az 5 százalékáért felelős, de a világ legnagyobb energiaimportőreként, valamint a mezőgazdasági és a hulladékágazat meghatározó szereplőjeként ösztönözni fogja a metánkibocsátás visszaszorítását célzó nemzetközi fellépést is.

Klímabajnokság

"Magyarország klímabajnok" – jelentette ki több alkalommal is Orbán Viktor és a kormány tagjai is. Az Európai Bizottság a közelmúlban értékelte valamennyi tagállam nemzeti energia- és klímatervét, így Magyarországét is. Ez alapján, illetve a Másfélfok blog elemzésére támaszkodva azt mondhatjuk, hogy

a miniszterelnöki állítás több szempontból is csúsztatás.

Előbb azonban fordítsunk néhány mondatot a cikk elején említett 55 százalékos új kötelezettségvállalásra. Az Európai Bizottság javaslatával az uniós állam- és kormányfők múlt heti csúcstalálkozójukon foglalkoztak először. Rövid vita után úgy döntöttek, hogy majd decemberben alakítják ki a végleges álláspontjukat. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, inkább az volna a váratlan, ha decemberben valóban döntés születne arról, hogy 2030-ig nem a jelenleg elfogadott 40, hanem a most javasolt 55 százalékkal kell csökkenti a károsanyag-kibocsátást. A cél továbbra is a 2050-es klímasemlegesség.

AFP / Patrik Stollarz

A csúcstalálkozóra érkező Andrej Babis cseh kormányfő azt mondta, hogy ez egy szép gondolat, de ez egy uniós átlagszám, ami Csehországra nézve biztos nem lesz mérvadó. Vagyis míg mások bőven 55 százalék fölött fognak teljesíteni, addig egyesek beérik kevesebbel, a lényeg, hogy ezek átlaga 55 százalék legyen. Valószínűleg jól kalkulál Babis és szinte biztos, hogy partnere lesz ebben a nagyon jelentős nehéziparral, szénbányászattal rendelkező Lengyelország, és jó eséllyel csatlakozhat a klímabajnok Magyarország is a klubhoz. Annak ellenére, hogy a volt szocialista országokhoz képest a magyar számok valóban jók, ez önmagában nem sokat mutat. A jelenlegi 40 százalékos, a tárgyalás alatt lévő 55 százalékos, illetve az évszázad közepére elérendő 100 százalékos kibocsátáscsökkentés báziséve az az 1990-es év, amelynek környékén összeomlott a szocialista nehézipar az országban. Magyarország – miközben Paks miatt valóban kevésbé szennyező módon állítja elő villanyáramát –

jelentős lemaradásban van az ambiciózus zöld célokhoz politikai akaratot rendelő nyugat-európai országokhoz képest a zöld innováció és a megújuló energiaforrások és közlekedési rendszerek elterjesztésében.

Ahogy imént utaltunk rá, nem egyértelmű az sem, hogy az 55 százalékos cél tagállamoként vagy pedig EU-ként kell elérni. Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre az Európai Bizottság még nem adott választ. Az Európai Parlament jelentős része és elsősorban a nyugati és északi tagállamok amellett vannak, hogy ezt a szintet minden gazdaságnak hoznia kell. Valószínűleg ambiciózusabbak lennének a kelet-európai vállalások is, ha lenne már erre vonatkozó elfogadott költségvetés. Vagyis ahogy többen felhívták erre a figyelmünket, a Babiséhoz hasonló kijelentéseknek inkább politikai jelentőségük van: nyomásgyakorlás Brüsszelben, remélt népszerűség odahaza.

Andrej Babis

MTI / EPA / Martin Divisek

A törvény nevében

Az idén elfogadott klímatörvényben immár jogszabályi szintre emelkedett, hogy 2050-re karbonsemlegesnek kell lennie Magyarországnak. A 2030-ra megvalósuló 40 százalékos csökkentést is biztosítja ez a törvény, illetve az ahhoz kapcsolódó jogszabályok és a kiszámítható gazdasági folyamatok. Ennek egyik legfőbb eleme a Mátra Erőmű tervezett bezárása, átalakítása, amit mindenképpen meg kell tenni és amely 2025-re ér véget. Csak ezzel a lépéssel ennek a 40 százaléknak a 80 százaléka már teljesült is.

A maradékot pedig a Covid-válság kitermeli, az eddigi válsághelyzetek alapján a lassan magához térő gazdaságra a szükséges kibocsátásmennyiség csökkentését rá lehet bízni.

Igenám, de mi lesz a fennmaradó 15 százalékkal? Ehhez ugyanis már komolyabb lépések kellenek, márpedig a klímatörvény azzal számolt, hogy majd 2030 után jönnek el azok a változások, amelyek jelentősebb kibocsátáscsökkentést eredményeznek. Vagyis azokat a döntéseket, beruházásokat, szerkezeti átalakításokat most előbbre kellene hozni. Kérdés, hogy erre felkészült-e, vagy fel akar-e készülni a kormány. Ha minden marad a régiben – mert a magyar kormány is úgy gondolja, hogy az 55 százalék nem tagállamonként kötelező, hanem uniós átlag –, akkor 2030 után évi 5 százalékos csökkentést kellene produkálni. Holott ha a következő évtizedet hasznosabban töltenénk, akkor egyenletesebben el lehetne osztani a terheket.

Túry Gergely

A magyar út

Nézzük meg, mit gondol az Európai Bizottság a magyar tervekről – ne felejtsük el, még a 2030-ra kitűzött 40 százalékos cél az irányadó. Összességében nagyon vegyes a kép (v.ö.: klímabajnok). Az előbb részletezettek alapján a kibocsátáscsökkentésben jól állunk. Azonban ami a megújuló forrásokból származó energia arányát illeti, ott már "ambíciótlannak" tartja a magyar vállalásokat a jelentés. Az energiahatékonysághoz történő nemzeti hozzájárulással kapcsolatban pedig azt fejtegetik, hogy a magyar erőfeszítések szintje "nagyon alacsony". Az épületek energiahatékonysága terén is van még tennivaló. Ahogy cikkünk elején írjuk, ez egy évtized után ismét kiemelt uniós program lesz, vagyis külön forrásokat rendel hozzá az EU, illetve ösztönzők bevezetésére kötelezi a kormányokat. Éppen ezek a magyar stratégia hiányosságai: a beruházási igényeket elemezték, kibővítették, azonban a megfelelő források megnevezése terén hiányos a kormányprogram.

Összességében: a klímacélok összhangba hozása az új uniós programokkal nemcsak azért elodázhatatlan, hogy jó eredményt érjünk el az "európai klímabajnokságban", de ezt diktálja a gazdasági racionalitás is, nem beszélve a Föld élhetősége megóvásának életbevágó szempontjáról.