A Guardian tudósítása szerint Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtó titkára azt mondta, valójában az országok stabilitásának megőrzéséről, a hosszú évek alatt felépített intézmények megőrzéséről, az országok által kitűzött legjobb célok megőrzéséről van szó. A katasztrofális forgatókönyv azt jelezné, hogy tömeges menekültáradattal kell számolnunk. "Kevesebb élelmiszert jelentene, így valószínűleg válság alakulna ki az élelmezésbiztonságban. Sokkal több ember lenne kiszolgáltatott a szörnyű helyzeteknek, a terrorista csoportoknak és az erőszakos csoportoknak. Ez az instabilitás számos forrását jelentené" - mondta

Az Observernek adott interjúban pedig arról beszélt, hogy ez nem csak a környezeti oldalról szól. "Hanem az egész rendszerről is, amelyet felépítettünk. Tudjuk, hogy a múltban milyen migrációs válságokat idéztek elő. Ha ezt még nagyobb számban látnánk - nemcsak a nemzetközi, hanem a belső migrációt is -, [az] nagyon komoly problémákat idézne elő" - közölte.

Angela Weiss / AFP

Az általában visszafogott véleményeket megfogalmazó Espinosa szokatlanul erős figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor a világ vezetői az utolsó előkészületeket végzik a Glasgowban megrendezésre kerülő Cop26 tárgyalásokra. A világ legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságait tömörítő G20-ak vezetői a jövő hétvégén Rómában gyűlnek össze kétnapos megbeszélésekre, majd Glasgow-ba repülnek, hogy november 1-jén csatlakozzanak mintegy 100 másik kormányfőhöz a Cop26 klímatárgyalásokon.

Espinosa, a mexikói kormány korábbi minisztere 2016-ban vállalta el az ENSZ éghajlatvédelmi szerepét. Két hét alatt közel 200 országot próbálnak majd összehozni, hogy a 2015-ös, mérföldkőnek számító párizsi éghajlat-változási megállapodás céljait megvalósítsák, és megállapodjanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának szigorú csökkentéséről a következő évtizedben.

Néhány kulcsfontosságú vezető - köztük Hszi Csin-ping, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök - valószínűleg nem vesz részt a találkozón. Espinosa szerint ezek a hiányzók nem akadályozzák meg a sikeres eredményt, és hozzátette: "Nem minden ország képviselteti magát államfői szinten. Hszi elnök jelenlétéről nincs információm, de továbbra is kapcsolatban állok a kínai delegációval, és Kína nagyon fontos szerepet vállal a folyamatban".

Eddig az országok által a kibocsátás csökkentésére tett vállalások elmaradnak a 2010-es szintre vetített 45 százalékos csökkentéstől, amelyre a tudósok szerint 2030-ig szükség van ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos szintre korlátozódjon, ami a párizsi megállapodásban szereplő két cél közül a keményebb és biztonságosabb. Espinosa elmondta: "Glasgow-ban olyan üzeneteket kell kapnunk a vezetőktől, hogy eltökéltek az átalakítás, a változtatás mellett, és meg kell vizsgálniuk, hogyan növelhetik ambíciójukat."

Azt is kilátásba helyezte, hogy ha Glasgow-ban a szükséges és a felajánlott csökkentések között hiány marad, akkor a nemzeteket arra lehet kérni, hogy hamarosan vizsgálják felül terveiket - bár ez valószínűleg sokak számára népszerűtlen lenne - jegyezte meg a Guardian. A párizsi megállapodás értelmében a felülvizsgálatokra ötévente kerülne sor - ezúttal hatévente, mivel a Cop26 a Covid miatt egy évet késett -, de a szakértők szerint ez túl hosszú idő, mivel a kibocsátás még mindig növekszik, és a 1,5 Celsius-fokos cél elérhetetlenné fog válni, ha ebben az évtizedben nem történik éles csökkentés.