A modern táplálkozás hozzájárulhat az 1-es típusú cukorbetegség, a rheumatoid arthritisz, a szklerózis multiplex és a mára felfedezett több mint száz autoimmun megbetegedés elterjedéséhez – mutat rá a londoni Francis Crick Intézet friss tanulmánya. A kutatás szerint a nyugati típusú táplálkozás elterjedése lehet az oka annak, hogy körülbelül 40 évvel ezelőtt kezdett növekedni nyugaton az autoimmun, vagyis az olyan megbetegedések száma, amikor téves immunválasz miatt a szervezet önmagát támadja meg. Ráadásul ezek a betegségek mostanra már olyan országokban is felbukkantak a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában, ahol azelőtt egyáltalán nem voltak jellemzők.

Bár a genetika is szerepet játszik az autoimmun betegségek kialakulásában, a kutatás szerint azért a modern táplálkozás is felelős, a gyorséttermi és feldolgozott élelmiszerek, amelyekből hiányoznak olyan fontos összetevők, mint például a rostok. Ez a változás pedig hatással van az ember mikrobiomjára, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összességére, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a különböző testi funkciók szabályozásában. A mikrobiomban bekövetkező változások pedig összefüggésben lehetnek az autoimmun betegségek kialakulásával.

AFP / FANATIC STUDIO

A magyarok kétharmada legalább egy krónikus betegséggel él

Az elhízás világszintű probléma, és Magyarországon is igen súlyos a helyzet: az utóbbi húsz évben megduplázódott az elhízottak aránya, mára minden negyedik nő és majdnem minden harmadik férfi elhízott az OECD statisztikái alapján.

Az ország az egészségi állapotra vonatkozó mutatószámait tekintve is az EU sereghajtói közé tartozik: a 65 éves és annál idősebb magyarok kétharmada él legalább egy krónikus betegséggel, és a 15 évesnél idősebb emberek egyharmadának (32%) tartósan magas a vérnyomása az Eurostat adatai szerint. Emellett mintegy 1,1 millió embert érint a diabétesz, ráadásul az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a rák okozta mortalitás.

Fazekas István

A modern életmód hozzájárul a betegségek kialakulásához

A modern életvitel több fronton járul hozzá a szív- és érrendszeri és daganatos megbetegedések növekedéséhez, hiszen az egészségünket a táplálkozás mellett számos tényező - többek között a minőségi alvás, a stresszlevezetés, a fizikai aktivitás, a dohányzás és a levegőszennyezettség is – befolyásolja – mondta a hvg.hu-nak Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országok Szövetségének (MDOSZ) elnöke.

A szakember szerint Magyarországon még az átlagnál kevésbé jelent problémát a gyorséttermi ételek túlzott fogyasztása, azonban rendszeresen zsíros húsokat és felvágottakat eszünk, túl sok sót és zsiradékot használunk, míg értékes rostokban gazdag gabonát, zöldséget és gyümölcsöt a szükségesnél kevesebbet.

Dudás Szabolcs

Túl sok információ zúdul ránk

Bár a magyarok több mint 80%-a állítja, hogy érdekli, a táplálkozás milyen hatást gyakorol az egészségre, a táplálkozással kapcsolatos információkat az emberek több mint fele nem tudja kiszűrni, nem tudja, hogy mi a lényeges – figyelmeztet a szakember.

A MDOSZ éppen ezért olyan általános táplálkozási ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek az egészséges hazai felnőttek szükségleteinek 95%-át biztosítják. Ugyanakkor az egyéni étrendet az ízlésre, életmódra, szokásokra szabva, az esetleges betegségek figyelembevételével alakíthatjuk ki.

A szakmai szervezet által ajánlott élelmiszer-mennyiség és -arány alapesetben már önmagában biztosítja a szervezetünk ásványianyag-, és vitaminszükségletét, azonban számos esetben érdemes étrend-kiegészítőt is szedni. A D-vitamin szedését késő ősztől kora tavaszig ajánlja a szakember. Ezentúl fontos a vitaminpótlás fogyókúra esetén, a felszívódási zavarral járó megbetegedéseknél (táplálékintolerancia, gyulladásos bélbetegségek), időseknek és cukorbetegeknek is. Hiszen a különböző gyógyszerek, például a cukorbetegség kezelésére használt szerek több vitamin és ásványi anyag hasznosulására vannak negatív hatással.

AFP / CAIA IMAGE

A szabály az, hogy elsődlegesen élelmiszerrel biztosítsuk a vitamin-, és ásványi anyagbevitelt, második lépésben válasszunk dúsított élelmiszereket, és csak ezután nyúljunk az étrend-kiegészítőkhöz. Ennek oka, hogy az élelmiszerekben lévő anyagok támogatják egymás felszívódását.

Több zöldség, kevesebb hús

Már azzal sokkal egészségesebb irányba fordítanánk az étrendünket, ha jóval több zöldséget, teljes értékű gabonát és tejet fogyasztanánk a táplálkozási szakember szerint, hiszen a szervezetünk tápanyagigénye a lehető legegyszerűbben egy észszerű vegyes táplálkozással biztosítható. A rostban gazdag ételek fogyasztása a bélflóra sokféleségéhez és egyensúlyához is hozzájárul, hiszen egyes rostok – például az inulin – prebiotikus hatásúak, ami azt jelenti, hogy a bélben olyan anyagokká, többek között rövid szénláncú zsírsavakká alakulnak, ami táplálékul szolgál a kedvező hatású bélbaktériumoknak.

Ezenkívül a szakember szerint nem kellene annyi húst fogyasztanunk, amennyit egy átlag magyar megeszik. De az sem ajánlott, hogy a húsokat teljesen elhagyjuk, hiszen számos olyan tápanyag van (pl. cink, omega 3 zsírok, vas), ami sokkal jobban szívódik fel állati eredetű élelmiszerekből – emelte ki. A B12-vitamin pedig csakis ezekben a termékekben van jelen.

Manapság főleg a Z-generáció körében állatjóléti és ökológiai szempontok miatt egyre népszerűbb a növényi alapú étrend, az MDOSZ elnöke szerint azonban

nem jelenthető ki egyértelműen, hogy ez egészségesebb lenne a húsfogyasztásnál, ha nem párosul egy egészséges táplálkozási mintával.

Ráadásul a húst helyettesítő termékek is gyakran sok sót, zsiradékot és adalékanyagokat tartalmaznak.

AFP / EUGENIO MARONGIU

Minél több friss, szezonális, helyi élelmiszert válasszunk

A modern életünk része az, hogy iparilag feldolgozott termékeket fogyasztunk, Szűcs Zsuzsanna szerint sem várható el, hogy mindent magunk termeljünk meg otthon. Az étrendünkbe azonban érdemes minél több friss, házi készítésű ételt beépíteni, mert ezzel tudjuk észszerűen ellensúlyozni a feldolgozott élelmiszerekkel bevitt adalékanyag mennyiségét. Például szerinte használhatunk ugyan ételízesítőt a levesben, de minél több friss zöldséggel dúsítsuk. Ha lehetséges, minél közelebbről érkező, szezonális zöldségeket és gyümölcsöket vásároljunk, hiszen ezek frissebbek, így magasabb a tápanyagtartalmuk.

A nassolást, illetve a só-, és cukorfogyasztást legjobb, ha mérsékeljük. Hetente maximum 2–3-szor fogyasszunk édességet kisebb mennyiségben: 3–4 dkg csokit, egy szelet sütit, két gombóc fagyit, vagy egy túró rudit. Illetve észszerű mennyiségben só nélküli magvakat is csipegethetünk.

Az MDOSZ ajánlása szerint legalább napi 8 pohár innivalót érdemes meginnunk, ebből 5 legyen víz és a maradék 3 egyéb ital. Segíti ennek a mennyiségnek az elérését, ha nem magunkra kényszerítjük a vízivást, hanem a cukortartalom, és a koffeintartalom szem előtt tartásával egyéb innivalókat is fogyasztunk, például gyümölcsteákat, vízzel hígított gyümölcsleveket, uborkaszelettel vagy reszelt gyömbérrel feldobott vizet, vagy egy-egy csésze kávét.

AFP / MONIKA SKOLIMOWSKA

Kis lépésekkel sokat tehetünk az egészségünkért

Az egészségtudatos táplálkozás nem egyszerű döntés, fontos hozzá ismernünk, hogy mit érdemes levennünk az üzletek polcairól. Ezért az MDOSZ elnöke szerint fontos, hogy minél több helyről érkezzen a jó választást megerősítő üzenet: az lenne a szerencsés, ha az élelmiszerláncok – kormányzati, egészségpolitikai, élelmiszeripari és a kereskedelmi oldalról – támogatnák az egészségtudatos táplálkozást. A jelenlegi rendszerben azonban a jó választás sokszor a nehezebb döntés, hiszen a pénztárnál sorakozó csokiszeletek, vagy az aprópénzért extra nagy adagot kínáló gyorséttermek könnyen eltéríthetnek bennünket az észszerű választástól.

Ilyen körülmények között nehéz tudatosnak maradni, de a praktikus apróságokkal sokat tehetünk magunkért, például, ha odafigyelünk a gyenge pontjainkra, legyen az az elegendő folyadékbevitel, vagy egy-egy gyümölcs elfogyasztása a nap során.