szerző:
Gonda Gréta
Tetszett a cikk?

Egy kutatás során az emberi vérminták mintegy 80 százalékában találtak műanyagszennyezést.

Hatalmas mennyiségű műanyaghulladék kerül a környezetbe, a szennyezés a Mount Everest csúcsától az óceáni élővilágig a bolygó minden területét érinti, ezért elkerülhetetlen, hogy az áltatunk fogyasztott élelmiszerekkel és vízzel mikroműanyagok kerüljenek a szervezetünkbe. Egy kutatás kimutatta, hogy a vizsgált emberi vérminták mintegy 80 százalékában megtalálhatóak a műanyagszemcsék – írja a The Guardian.

Az Environment International című folyóiratban publikált vizsgálat során 22 névtelen, egészséges felnőtt donor vérmintáját elemezték, a minták közül 17-ben találtak műanyagrészecskéket:

  • a minták fele PET-műanyagot tartalmazott, amelyet általában palackozott üdítőitalokhoz használnak.
  • egyharmadukban polisztirolt találtak, ez főként élelmiszertároló dobozokból kerülhetett a szervezetbe.
  • a vérminták negyede polietilént tartalmazott, amely a bőrápoló termékekben, kozmetikumban található, emellett a bevásárlószatyrokat is ebből készítik.

A kutatásban a 0,0007 milliméteres műanyagrészecskéket vizsgálták, és a vérminták egy része két vagy háromféle műanyagot is tartalmazott. Azért, hogy véletlenül se szennyeződjenek a minták, acélból készült fecskendőtűket és üvegcsöveket használtak.

Az újrahasználat árnyoldala, hogy az eszközeinket gyakrabban kell cserélnünk

Évente akár több tízezer műanyagrészecskét fogyasztunk el, ez nem újdonság, azonban az aggodalomra ad okot, ha ezek valóban már a vérünkben is megtalálhatóak – mondta el a hvg.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője. Hozzátette,

a mikroműanyagok a levegővel, az ételekkel, italokkal kerülhetnek a szervezetbe, de nehéz meghatározni, hogy pontosan honnan és mennyi. Míg a részecskék egy hányada áthalad a szervezetünkön, az jelenthet gondot, ha megakadnak, és például gyulladást okoznak.

Simon Gergely szerint a műanyagszennyezés egy részét nem is tudjuk kiküszöbölni, hiszen például a házi porban is rengeteg műanyag van, és egy nem tisztított szoba levegője is rendkívül káros lehet. Ez ellen a gyakori szellőztetéssel és a HEPA-szűrős porszívózással tehetünk.

A sokszor használatos műanyag ételtárolókat, cumisüvegeket, műanyagkulacsokat ha már feltűnően kopottak, cseréljük le

– tette hozzá Simon Gergely.

A szakértő azt is tanácsolja, hogy vásároljunk saját vászonszatyorba és kerüljük a műanyagba csomagolt élelmiszereket, és az ebből készült ételtároló dobozok használatát.

A mikroműanyagok egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen

Laboratóriumi kutatások szerint a mikroműanyagok károsítják az emberi sejteket, miután megtapadhatnak a vörösvérsejtek külső membránján és korlátozhatják azok oxigénszállítási képességét. Állatkísérletek is bebizonyították, hogy vemhes patkányok tüdején keresztül gyorsan átjutnak a részecskék a magzatok szívébe, agyába és más szerveibe.

Szakértők szerint ezért az eddiginél kiterjedőbb kutatásokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy a mikro- és nanoműanyagok hogyan hatnak az emberi szervezet folyamataira. A tanulmány készítője szerint azt is egyre sürgősebb kideríteni, hogy a mikroműanyagok képesek-e átalakítani a sejteket és indukálnak-e rákkeltő folyamatokat.

Ráadásul, a csecsemők a legveszélyeztetettebbek, hiszen a székletükben tízszer több mikroműanyag található, mint a felnőttekében, ezért különösen aggasztó, hogy a műanyag palackokkal táplált csecsemők naponta több millió mikroműanyag-részecskét nyelnek le.

(Képünk illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!