Korábban a 76 éves édesanyámmal úszni és tornaórára jártam, azonban ez a lehetőség megszűnt a lezárások idején”

A koronavírus-járvány első hulláma idején kezdte el feltérképezni a tanösvényeket Hegyes Katalin, aki mostanra több mint 150 tanösvényt járt be Budapesten és környékén Komáromtól Drégelypalánkig, Székesfehérvártól Monorig, ezek közül 130-at gyűjtött össze a „Ki a szabadba!” című útikalauzban. A rövid, pár kilométeres tanösvények ideálisnak tűntek édesanyjának, akinek a teljesítménye a hetek során egyre jobban nőtt, és egy idő után már a 15 kilométeres tanösvényeken is végig tudott menni. Hegyes Katalin hétközben az irodában dolgozott, hétvégenként kirándult, esténként pedig írta és szerkesztette a könyvet. Az útvonalak nagy részét az édesanyja mellett humánökológia mesterszakon végzett lányával tette meg, aki segítette az ökológiai összefüggések megértésében, sőt, egy idő után barátai is kedvet kaptak, így csoportosan járták az erdőket.

Hegyes Katalin, a Ki a szabadba! című könyv szerzője

Reviczky Zsolt

„Svábhegyi lakosként az is motivált, hogy a Normafa népszerűsége robbanásszerűen megnőtt a járvány idején, egy idő után túlzsúfolttá vált.” Amikor Katalin a Normafa alternatívajaként más kirándulási célokat keresett, azt vette észre, hogy a legtöbb oldal ugyanazokat a helyeket ajánlja, ezért célja az volt, hogy a kevésbé látogatott, helyeket, érdekes tanösvényeket népszerűsítsen.

Egységes szabályozás kellene

Hazánkban – az Agrárminisztérium nyilvántartása szerint – tavaly a 10 nemzeti parkban 201, illetve az országban összesen 509 tanösvény létezett, de valószínű, hogy ennél több tanösvényt is létesítettek, amelyek nem szerepelnek a listán. Hosszuk országszerte csaknem 1000 kilométert tesz ki, és mindenféle érdeklődési kört kielégítenek. A tanösvények hat fő tematika szerint csoportosíthatók:

• természetismereti
• környezetvédelmi
• geológiai
• kultúrtörténeti
• meseösvény
• kardio

A tanösvények lehetnek egyedi tematikájúak is, ilyen például a Bernecebarátiban található tanösvény, ami Sisa Pista, „az utolsó nógrádi betyár" életét meséli el, vagy Kerepesen a Bozótmíves tanösvény, ami a természetben való boldogulás praktikáit ismerteti. Hamarosan megnyílik spirituális, szakrális tematikájú tanösvény is, ugyanis ősszel a pálosok a Pilisben adnak át majd több ilyen tematikájú útvonalat – mondta el Hegyes Katalin.

A Kiscelli-Doberdó tanösvény

Reviczky Zsolt

A tanösvényeket egyébként létrehozhatják nemzeti parkok, erdőgazdaságok, önkormányzatok, civil szervezetek (pl. Humusz Szövetség, egy-egy túraegyesület vagy környezetvédő szövetség), de léteznek cégek és iskolák által kialakított tanösvények is. Ez azért jelent problémát a szerző szerint, mert hazánkban nincsen egységes iránymutatás a kialakításukra, karbantartásukra vonatkozóan.

Amikor azt tapasztaltam, hogy egy tanösvényt nem gondoztak, például combig érő fűben vezetett az útvonal, vagy sérült táblákat láttam, írtam a fenntartóknak, akik legtöbbször vissza is jeleztek a javítási szándékukról.

Szakmázás helyett közérthető táblákat

Hegyes Katalin szerint a tanösvények egyfajta kapcsolódási pontot jelentenek az emberek és a természet között, hiszen az élővilágot már kevésbé ismerő, városban élő embereknek elmagyarázzák, táblákkal, applikációval mutatják be egy adott környék természeti kincseit, növényeit-állatait, sőt mindezt gyakran interaktívan, játékosan teszik. A legújabb tanösvények pedig már még több élményt kínálnak, például függőhidakkal, patakok kövekkel kirakott átkelőhelyekkel, madárlesekkel vagy kilátótoronyokkal.

Az erdőnek azért is van jó hatása a testre és a lélekre, mert a kirándulások segítenek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, a természetben töltött idő a kreativitást növeli, a stresszt csökkenti. Ráadásul a feladatok bevonják a felnőtteket, akik nemcsak passzívan, de aktívan is megélhetik a kirándulást, például az óbudai tanösvényen a „nekrózis” jelenségéről nemcsak olvashattunk, hanem meg is figyelhettük a fákon a levelek barnulását. Az erdészeti tanösvények gyakran ismertetik az „örökerdő” fogalmát, a holtfa jelentőségét, így világossá válnak az ökológiai összefüggések és a biodiverzitás fontossága - tette hozzá Hegyes Katalin.

Reviczky Zsolt

„A környezeti nevelés célja, hogy az emberek környezettudatos módon gondolkodjanak, figyeljenek oda a környezetükre, ezért fontos, hogy a tanösvényeken a felnőtteknek szóló információk is közérthetőek legyenek, ne legyenek túl szakmaiak” - véli. Példaként mesélte, hogy bár eleinte, az 1970-es években még tiltótáblákat helyeztek ki Németországban, például azt jelezve, hogy a kirándulók ne törjék le az ágakat, virágokat, ne térjenek le a kijelölt útról, később tájékoztató és ajánló táblákra tértek át, ezzel sokkal jobban segítve a meggyőzést.

Gyakran jelennek meg az információs táblákon a megértést segítő képek, és egyre gyakrabban elérhetőek a QR kódok is, amelyeket beszkennelve megnyílik a tanösvény honlapja, ahol videót vagy egyéb kapcsolódó tartalmakat nézhetnek meg az érdeklődők. Erre jó példa a Pilisi Parkerdő „Fent és lent” nevű tanösvénye - mondta el Hegyes Katalin.

Lefordítani a táblákat a gyerekek nyelvezetére

A meseösvények célja az, hogy a gyerekek az érzékszerveikkel fedezzék fel a természetet, pl. hallják meg a hangokat, nézzék meg a leveleket, szagolják meg a virágokat, mert ezáltal sokkal jobban tudnak kapcsolódni a természethez – mondta el Hegyes Katalin, akivel az óbudai Kiscelli parkerdőbe látogattunk el, ami abból a szempontból egyedülálló, mert innen három tanösvény is indul: az Óbudai Egyetem , a Kiscelli Múzeum és a Bábozd Zöldre Nevelési Egyesület is létrehozott egyet-egyet.

A civilszervezet „Határtalan sokszínűség” nevű meseösvényén az utat a múzeumhoz kapcsolódó mesével fedezhetjük fel. "A játékos feladatokkal, pl. puzzle, kirakós, és feladatok segítségével interaktívan bevonódhatnak a gyerekek.” Budán több másik meseösvényre, például a „Mimó és Csipek a Kis-Sváb-hegyen” vagy a „Mimó és Csipek Sas-hegyi kalandjai” is ellátogathatunk, ahol az útvonalhoz kapcsolódó mese a gyerekek fantáziáját is megmozgatja, így a zöld gondolatokat még mélyebben elsajátítják.

Reviczky Zsolt

Hegyes Katalin szerint a tanösvények segítségével nemcsak a gyerekek környezettudatosságát növelhetjük, hanem azt is elérhetjük, hogy megszeressék a kirándulást és felnőttként aktív túrázók legyenek. A szerző szerint gyerekkel minden típusú tanösvény látogathatunk, azonban esetenként a táblákat le kell fordítani a gyerek nyelvezetére.