A Discovery három legendás brit hajóról (James Cook kapitány HMS Discovery-je, Henry Hudson Discovery-je és George Nares kapitány szintén HMS Discovery névre keresztelt hajója) kapta a nevét, s 26 év szolgálat alatt 39 küldetésben vett részt.

Az űrsikló első útjára 1984. augusztus 30-án került sor, ez volt sorrendben a 12. űrsikló-küldetés. A kilövés eredetileg június 25-én lett volna, azonban műszaki okok miatt végül több mint egy hónapot csúszott. A gép kormányánál a második repülésén résztvevő Henry Hartsfield Jr. ült.

A Discovery egyik látványos kilövése a floridai Kennedy Űrközpontból

NASA

A következő, 1985. április 12-i repülésen a Discovery utasai között volt Jake Garn, Utah állam szenátora. Ez volt az első alkalom, amikor az amerikai kongresszus egy aktív tagja űrutazást tett. Két hónappal később, június 17-én Szultan Szalman al-Szaúd (Ibn Szaúd király unokája) személyében az első szaúdi állampolgár, az első muszlim űrhajós és az első királyi leszármazottja léphetett ki a Föld légköréből.

A Challenger 1986-os katasztrófája után két évig szünetelt az amerikai űrsikló program. Végül 1988. szeptember 29-én a Discovery térhetett vissza elsőként a világűrbe. A „Return to Space” nevű küldetésen az Apollo 11 1969-es repülése óta először vett részt kizárólag űrveteránokból álló legénység.

Az űrsikló az ISS nemzetközi űrállomás szomszédságában

MTI

A sikeres visszatérést követően a Discovery 1990. április 24-én az űrsikló program egyik legbonyolultabb és legdrágább küldetését hajtotta végre, amikor a több mint 11 tonnás Hubble űrteleszkópot juttatta el a kozmoszba.

Szintén a Discovery repítette az űrbe az eddigi legidősebb űrhajóst, az akkor 77 éves John Glenn szenátor, űrveterán személyében. Csaknem két évvel később, 2000. október 11-én pedig a Discovery 28. küldetése egyben a NASA 100. űrsikló missziója is volt. A 12 napos repülés során négy űrsétát is végrehajtottak.

Öt évvel később, a Columbia 2003-as katasztrófáját követően ismét a Discovery vezette az amerikaiak visszatérését a világűrbe a „Return to Flight” nevű küldetés során. 2009. augusztus 28-án pedig az STS-128 kódjelű misszió juttatta el az ISS nemzetközi űrállomásra a Stephen Colbert humoristáról elnevezett C.O.L.B.E.R.T. futópadot.

Idén áprilisban pedig a Discovery az eddigi leghosszabb küldetését is letudta, amikor 15 napot töltött az űrben. Ez volt az első alkalom, hogy összesen négy hölgy, illetve két japán asztronauta is egy időben tartózkodott a kozmoszban.

Az utolsó kilövést eredetileg a mai napra, november 3-ra tervezték azonban a számítógép meghibásodása miatt legalább 24 órával elhalasztották.