Az engedélyt hétfőn adta át Győri Gyula, a közlekedési hatóság elnöke Zaránd Györgynek, a MÁV-Start vezérigazgatójának.

A Szolnokon kifejlesztett két prototípus 2014 októberében kapta meg az NKH utasforgalmi próbaüzemi engedélyét, azóta szállíthatott utasokat belföldi forgalomban.

Az NKH a típusengedélyezési eljárás során osztrák és svájci vasútvonalakon elvégzett mérések, akkreditált mérő és vizsgáló laboratóriumok mérési eredményei, valamint a nagysebességű futópróba tapasztalatai alapján megállapította, hogy a járművek megfelelnek a vasúti közlekedésbiztonság magas követelményeinek.

A kocsik két prototípusának az Európai Unió által alkalmazott úgynevezett TSI rendszer csaknem ötszáz pontjában foglalt előírásoknak kellett megfelelniük. A TSI az Európai Unió tagországai közötti vasúti hálózaton való átjárhatóságot biztosító műszaki követelményrendszer.

MÁV-Start

A kocsik energiaellátása öt áramnemű, ezért Európa valamennyi normál nyomtávú vonalán közlekedhetnek.

A korábbi tájékoztatás szerint az IC+ innovációs fejlesztési projekt összköltsége 1,4 milliárd forint volt, amelyhez 460 millió forint európai uniós támogatási keretösszeget nyert el a vasúttársaság.

A prototípus kocsikkal kapcsolatban korábban kritikaként merült fel, hogy nem akadálymentesek. Korábbi hírek szerint a lépcsők sem feleltek meg a szabványnak, ezért illetve más okok miatt a járművek nem mentek át a minőségellenőrzési vizsgán.

A MÁV-tól úgy reagáltak, hogy a prototípus jármű kifejlesztésénél eredendően sem volt cél speciális prototípus kocsik – köztük étkező, akadálymentesített – készítése. A sorozatgyártáskor kell felkészülni a majdani megrendelői igényeknek, ilyen lehet például egy mozgáskorlátozottak utazását segítendő kerekesszékes felszállásra alkalmas, emelőszerkezettel ellátott, kerekesszékesek által használható mosdóval kialakított verzió – fogalmaztak.