Mitől véd és mennyibe kerül a páncélautó?
A páncélozott autót használókat nálunk többnyire...
A páncélozott autót használókat nálunk többnyire maffiózóknak tartják, pedig a világ más országaiban korántsem ez a helyzet. Európa nyugati részén tehetősebb üzletemberek is vásárolnak ilyen járműveket és jellemzően nem a terror-fenyegetettség miatt. Sok esetben egyszerűen családjukat védik, például egy gyermekrablást próbálnak megakadályozni.
Dél-Amerikában egészen más a helyzet. Brazíliában akár az is előfordulhat, hogy alsó középkategóriás modelleket páncéloznak. Az átlagemberek is védekeznek, így az sem elképzelhetetlen, hogy páncélozott Fiat Punto vagy Audi A3 fusson az utakon, mivel a közbiztonság nem erős oldala a nagyvárosoknak, jóval gyakoribbak az utcai támadások. Arrafelé ráadásul nem kell gazdagnak vagy befolyásosnak lenni, elég, ha az autó megáll a pirosnál. Ezért gyakori, hogy a lámpáig gurulnak, és megállás nélkül próbálnak a zöldhöz érkezni.
Kezdeti burkolatok
Páncélozott járművek hosszú évtizedek óta készülnek, a Mercedes-Benz például már 1928-ban gyártott autót Hirohito japán császárnak. A húszas években Al Capone egy három centiméter vastag páncélzatú, nyolchengeres autót használt. Később négy centire növelte a páncél vastagságát, de a rendőrségnek is megvoltak az eszközei, hogy kezelje a problémát.
Eduard Sevardnadze korábbi grúz elnök valószínűleg rekordernek számít, hiszen több merényletet is túlélt páncélozott Mercedeseiben. Az utolsó támadás során meg is őszült, igaz, más, komolyabb egészségkárosodás nem érte. A legenda szerint a német cégtől azóta ingyen kapja a kocsikat, hiszen remek reklámot jelent nekik.
Magyarországon is előfordult már páncélozott autó elleni támadás. 1991-ben Budapesten a Lisznyai és Czakó utca sarkán – valószínűleg örmény merénylők – lőttek rá Bedrettin Tunabas török nagykövetre. A támadó és feltételezett társa több lövést adott le közvetlen közelről egy 7.65-ös fegyverből. Az autó páncélozott volt, a nagykövet gyakorlatilag ennek köszönheti az életét. A korabeli újságcikkek szerint összesen nyolc lövés érte a kocsit, amit be tudtak menekíteni a közeli rezidenciára.
Kevesen tudják, de a magyar rendőrségnek is voltak magasabb szintű védelemmel ellátott járőrautói. Az Opel 1997-ben készített néhány Astrát lövésálló első ajtókkal. Ezek a járművek komoly felszereltséggel kerültek ki az utcára: laptopot, profi rádiót, sőt, nyomtatót is építettek beléjük. Azóta leselejtezték őket, egyelőre úgy tűnik, esély sincs a pótlásukra.
„A páncélozott személyautók egyike sem teljesen támadhatatlan” – mondja Szerencsi Zoltán, aki korábban egy speciális rendőri egység tagjaként dolgozott, de védett nagyköveteket és terrorfenyegetés alatt álló személyeket is, tehát alapos ismeretei vannak a páncélautókról. A cél Szerencsi szerint nem az, hogy az autó bástyaként vegyen körül. Ki kell bírnia a támadást és mozgásképesnek kell maradnia, hogy a védett személyt testőrei kimenekíthessék a veszélyes területről. Alapelv, hogy az autó addig biztonságos, amíg mozog. A biztonság része az is, hogy egy páncélozott jármű kívülről ne különbözzön az utcai modelltől.
Az igazán komolyan védett személyek autói általában konvojban haladnak. A konvoj tagjai közül csak egy bocsátkozik harcba, míg a többiek a védett személyt menekítik. A legnagyobb veszély, ha olyan helyzetbe kerülnek, ahonnan nem tudnak mozdulni – mondja Szerencsi. Ilyenkor csak a legvégső esetben viszik át másik járműbe a védett személyt. Rendszerint más megoldást alkalmaznak, például kitolják a mozgásképtelen autót egy másikkal.
A védelem persze nagyban függ attól, mivel támadnak. Léteznek kommunatív lőszerek, amiknek az átütő képessége és a gyújtó hatása többszöröse az átlagosnak. Ezek ellen nagyon nehéz védekezni, de az is az igazsághoz tartozik, hogy ennyire speciális lőszerekkel viszonylag ritkán támadnak autókra.
Szintek, anyagok
A páncélozással foglalkozó cégek általában négy védelmi szintet különböztetnek meg. A különböző szinteken a szabályok szerint három, alig néhány centiméteres felületre leadott lövést kell kibírnia az autónak. A szinteket a lövést leadó fegyverekhez mérten állapítják meg, ezek a következők:
B4 (maroklőfegyverek ellen)
B4+/B5: (géppisztoly, AK 47)
B6 (az összes kézifegyver)
B7 (robbantás elleni védelem)
A B4 esetében páncélozott a tűzfal, az ajtók, a tető és az alváz, gyakorlatilag tehát az utasteret körülvevő elemek. Ellenáll a kézigránátnak, vagy akár Piszkos Harry 44-es Magnumjának. Általában elegendő egy gyermekrablás, autórablás vagy más utcai támadás visszaverésére. A B5 szintű jármű ellenáll a különböző géppisztolyoknak és az AK 47-nek, vagyis a Kalasnyikovnak. Az AK 47 rendkívül népszerű, mert viszonylag egyszerűen és olcsón beszerezhető a feketepiacon, könnyű kezelni, ráadásul rendkívül hatékony, profi fegyver. A B6 gyakorlatilag minden kézifegyver ellen védelmet jelent, a B7 pedig a legmagasabb szint, ami garantálja a védelmet bombamerényletek, robbantások, illetve nagyobb erejű géppisztolysorozatok ellen is.
A gyártók korábban acéllemezeket használtak az építésnél, amivel a biztonság növelése mellett alaposan megnövelték az autó súlyát is. Ezért ma inkább szénszálas műanyagokkal dolgoznak, amik nem növelik úgy a súlyt, a fogyasztást, így nem kell brutálisan megerősíteni az autót és fokozni a teljesítményét. A BMW például az acélon kívül aramidot és speciális polietilént alkalmaz. Az iparágban használt anyagok egyike a dyneema. Akik találkoztak már vele, a kevlárhoz hasonlítják, de nem sokan ismerik a valódi összetételét. Annyi azonban biztos, hogy tizenötször ellenállóbb az acélnál.
A speciális ragasztott üvegnél viszont továbbra sem találtak jobbat, ez pedig komoly súlytöbbletet jelent. A BMW-nél a Protection jelenti a páncélozott modelleket. Ezek szélvédője több mint két centiméter vastag golyóálló üvegből készül, amelyre egy polikarbonát réteget is felvisznek. A súly mellett további probléma, hogy a többrétegű ragasztott üvegnél a rétegek a rázkódás hatására elválhatnak egymástól. Ilyenkor pára kerül közéjük és olyanná válnak, mint a tejüveg, ezért –használattól függően – négy-öt évente indokolt a cseréjük.
A járművek gyenge pontja rendszerint a futómű és a szélvédő, ezért nem meglepő, hogy ezek az elemek határozzák meg, mekkora biztonságban érezheti magát a tulajdonos. Szerencsi Zoltán egysége korábban több fegyvert is tesztelt egy leselejtezett követségi járművön. Még a hétköznapi, ragasztott szélvédőn keresztül való célzásnak és találatnak is megvan a maga technikája (amit természetesen nem árul el), a rétegelt üveggel tehát nincs egyszerű dolga a támadónak – mondja. Gyenge pont helyett így érdemes inkább legkevésbé erős pontról beszélni.
A szokásos extralista kiegészül néhány különlegességgel a páncélozott autók esetében. A vastag üvegeket nem lehet egyszerűen leengedni, így meg kell oldani a kommunikációt. Ezért mikrofont és hangszórót építenek be, ezekkel tarthatják a kapcsolatot az autóban ülők a külvilággal, de az ablakok fűtése is fontos. A távirányítással indítható motor azt akadályozhatja meg, hogy az autóra rögzített bomba indításkor elpusztítsa a bent ülőket. A defektmentes rendszerrel a kerékre leadott lövések után is mozgásban maradhat az autó. A gumiba épített kevlárbetét az abroncs kilövése után a gumi falát merevíti, így nem romlanak drasztikusan a menettulajdonságok.
A különleges szellőző- és tűzoltórendszer, valamint a robbanásbiztos üzemanyagtartály mellett a tűz terjedését lassíthatja a speciális, lassan égő fényezés. Tankcsaták bevett trükkje, hogy a tankok füstöt bocsátanak ki és a látótávolság csökkenését kihasználva eltűnnek – ezt a megoldást szintén alkalmazzák. Ha illetéktelenek próbálják kinyitni az ajtókat, könnygáz lehet a válasz, de gyártanak áram alá helyezhető kilincset is, utóbbit azonban csak az Egyesült Államokban engedélyezik. Egyes hírek szerint már dolgoznak egy magyar ötleten is. Mivel a víz hatékonyan lassítja a becsapódó golyókat, páncélozás helyett vízzel töltenék fel a karosszériaelemeket. A vastagabb szélvédő, a tartalék akkumlátor, vagy a sziréna és a kék villogó már szinte szériatartozéknak számít.
Mennyibe kerül a biztonság?
Becslések ötven és száz közöttire teszik a Magyarországon futó páncélozott autók számát, természetesen az állami használatban lévőkön kívül. Talán furcsán hangzik, de a használt daraboknak is komoly a piaca. Német weboldalakon durván ötezer és másfél millió euró közötti áron hirdetnek járműveket. Egy tizenkét éves, hetes BMW 237 ezer kilométerrel, ezüstmetál színben, dupla üvegezéssel 5700 euró (250 forintos euró árfolyammal számítva 1 millió 425 ezer forint). Egy 37 ezer kilométert futott Mercedes 600L V12-es, 500 lóerős motorral már 330 ezer euró (82,5 millió forint), míg egy kevés kilométert futott Audi A8 W12 B6-os védelmi szinttel 491 ezer euró (122 millió 750 ezer forint).
Az új modellek árára vonatkozó kérdéseket általában azzal kerülik ki a gyártók és importőrök, hogy az nagyrészt a megrendelőtől függ, mivel személyre szabják a szolgáltatást. Ebben lehet némi igazság, mindenesetre akad néhány támpont a becslésekhez. Az egyik álláspont szerint egy B4 szintű autó ára minimum kétszerese a széria kivitelének, egy B6-os autónál pedig minimum az alapul vett modell árának két és félszerese. Egy Németországban árult, használt autók között hirdetett új, B6-os szintű Audi A8 W12 L 379 ezer euró (94 millió 750 ezer forint), míg egy utcai A8 W12 L nálunk 34 millió 476 ezer 600 forint.
Valószínűleg a Rolls-Royce lesz az utolsó márka, amely nyilvánosságra hozza árait, de a használt piaci összegekből az ő esetükben is sok mindenre lehet következtetni. A legmagasabb, B7-es védelmi szintű Phantom Armoured szinte megkülönböztethetetlen a normál változattól. A karosszéria építésénél a legkönnyebb és legerősebb anyagokat használták, ennek eredményeképp ellenáll egy három méterről Kalasnyikovval tüzelő támadónak is. Az alumínium vázszerkezet és a megerősített futómű mellett a motor változatlan, 453 lóerős és 720 Nm a nyomatéka. A minőség és a luxus maradt, ahogyan a csillagászati ár is: egy nyolcvan kilométert futott darabért 1 millió 430 ezer eurót, azaz 357,5 millió forintot kérnek.
Nem érte meg a vásárló
Egy orosz megrendelő a vásárlás után az Egyesült Államokban utólag páncéloztatta Range Roverjét, az átadást viszont már nem érte meg. Hogy hogyan került Magyarországra az autó, rejtély, mindenestre tény, hogy – a védelmi szintjét tekintve – nem túl borsos összegért meg is vásárolható. A cikkünk illusztrációjaként szolgáló terepjáró alapmodelljének súlya 2100 kilogramm, a négyliteres motor teljesítménye 192 lóerő. A B6/B7-es szintű páncélozással együtt módosították többek között a futóművet, a felfüggesztést és az ajtózsanérokat. Az akkumlátort páncélozott keret védi, a gumik defekttűrők. A súly több mint kétszeresére, 4870 kilogrammra nőtt, a fogyasztása pedig körülbelül 50 liter száz kilométerenként. A menettulajdonságok alapvetően változtak, mozgás közben érezhető igazán az óriási súly. Megállíthatatlannak tűnik, és ez nemcsak a brutális karosszériára igaz, hiszen a lassulása leginkább egy tankhajóéhoz hasonlít. A 2000-es évjáratú Range Rover 70 ezer dollárba került, a páncélozás további 100 ezerbe. Az autót most 70 ezer dollárért árulják, úgyhogy ha kedvet kapott hozzá, itt megtalálja.
Pásztor Máté
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
