A minap Brüsszelben tartott, a Scania által szervezett konferencián - amelynek elsődleges célja lobbi jellegű volt: engedélyezik, vagy nem az óriási, 25,25 méteres kamionokat az unióban – az derült ki, hogy a kérdések, a feladatok eljutnak az uniós döntéshozókig, ám a rendszer olyan lassú, olyan bonyolult, hogy a megoldások elvesznek a horizonton.

A személyautókkal kapcsolatosan bevezetett 130 gramm/kilométeres (2012-ig) szabályozást nem követte a többi közlekedési ágra kivetett norma. Bár a teherautózás jelenti az egyik legnagyobb környezeti ártalmat, ezt nem szabályozzák még semmivel, a hétvégi kamionstopok, az utópályákra terelés kivételével.

Napjaink drámaian fejlődő globális gazdaságával együtt növekszik az igény a fejlettebb, kiterjedtebb szállításra. A legnehezebb feladat, a lehető legkisebb környezeti hatás előidézésével és az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentésével megfelelni a jövő logisztikai, közlekedési kihívásaink. Ma a fenntartható közlekedés megvalósítása az autógyárak, szállítmányozási cégek kezében van. A brüsszeli konferencia ezekre a kérdésekre keresett választ. Az kiderült, hogy az érdekelt, meghívott cégek, mint a Scania, az IKEA vagy a Tesco szállítmányozásáért és logisztikájáért felelős Eddie Stobbart felkészültek a változásokra, sőt minden elkövetnek, hogy csökkentsék a tevékenységükből fakadó káros mellékhatásokat.

Hibridbusz

A Scania élen jár a bioüzemanyagok felhasználásában. Amellett, hogy a södertaljei motordiagnosztikai laboratóriumban olyan motorokon, olyan befecskendezési technológiákon dolgoznak, amelyek 15-20 százalékkal kevesebb üzemanyag-fogyasztással járnak, már évek óta kínálnak alternatív megoldásokat a tömegközlekedésben. A bioetanolokkal hajtott stockholmi buszok 1989 óta szállítják az utasokat. Jövőre 12 új teljesen hibrid elektromos-bioetanolos busz kezdi meg kísérleti tesztüzemét a svéd fővárosban. A Scania alkoholos buszai Svédországon kívül Olaszországban, Spanyolországban, Ausztráliában, Kínában, Norvégiában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában és Brazíliában futnak. A Scania a közel 90 százalékos szén-dioxid-kibocsátás mérséklése miatt döntött az etanol mellett, ám annak is tudatában van, hogy a bioetanol gyártása felvet egy sor morális és élelmezési problémát is amellett, hogy zöld megoldást kínál.

A konferencián is hangot kapott a bioüzemanyagok és az élelmezés ellentéte, az előadók, természetesen főként az érdekeltek oldaláról azt hangsúlyozták, hogy nem igaz, hogy például Brazíliában irtják az őserdőket a cukornád telepítések megnövekedett igénye miatt. Elhangzott, hogy a 850 millió hektáros dél-amerikai államban 90 millió hektár termőföld van, ebből 60 milliárd áll mezőgazdasági használatban. Cukornádat, a bioetanol előállításának legkedveltebb alapanyagát, jelenleg csak 5,3 millió hektáron termesztenek, a cél, hogy ezt 30 millió hektárra növeljék. Az nem hangzott el ugyanakkor, hogy milyen kultúrák kárára termesztik majd a cukornád többletet, illetve az sem, miért gazdaságos és környezetbarát, hogy a Brazíliában előállított bioüzemanyagot Svédországba szállítják, aztán onnan terítik szét a kontinensen.

Az alacsonyabb kibocsátás mellett a fontos érv a bioüzemanyagok mellett, hogy az általuk termelt szén-dioxid visszaforgatható, már korábban is a légkörben, a természetben volt, míg a kibányászott fosszilis üzemanyagok elégetésével újabb gázok kerülnek a levegőbe, így növelve az üvegházhatást, a Föld felmelegedését.

A cikk folytatása itt: