© MTI

Juhász Gábor arra a felvetésre, hogy 2001 óta - amikor megemelték a lakott területen kívül engedélyezett legnagyobb sebességeket - évente 150-200 emberrel több hal meg közlekedési balesetben lakott területen kívül, emlékeztetett rá: a  közelmúltban volt egy civil kezdeményezés, hogy töröljék el az autópályákon a sebességkorlátozásokat. Önmagában a sebességszabályok megváltoztatása nem hoz romlást a közlekedésbiztonságban - jelentette ki, hozzátéve: sőt, a tapasztalatok szerint a sebességkorlátozások ellenőrzése és súlyos szankcionálása még javít is rajta. Emlékeztetett rá: a több, közlekedésbiztonságot érintő jogszabály-változás idei életbe lépése óta 221-gyel kevesebben haltak meg a közutakon, mint tavaly a hasonló időszakban. 

"Abban én ma nem látok előrelépési lehetőséget, hogy önmagában a sebességet csökkentsük" - mondta, megjegyezve: Budapesten nem is érdemes ilyenen gondolkodni, mert "önmagában a haladás ténye is szép sikernek számít". Kondorosi Ferenc, az "Új rend és szabadság" programjának kormánybiztosa ehhez hozzátette: valóban - elsősorban a skandináv országokban - jellemző, hogy visszaveszik a sebességhatárokat, azonban - mint mondta - "a jelenlegi sebességhatárok tiszteletben tartása mellett is lehet a közlekedésbiztonságot fokozni".

Juhász Gábor emlékeztetett rá: ebben az évben szigorodott a járművezetők előéleti pontrendszere, eddig hatezernél is több jogosítványt vettek el a helyszínen a rendőrök az ittas vezetésre vonatkozó szabályok szigorítása miatt, megemelték a helyszíni bírságok összegét és életbe lépett az objektív felelősség elve. Ennek köszönhetően érdemben változtak meg a közlekedésbiztonsági adatok: 24 százalékkal csökkent a halálos, 12,14 százalékkal a súlyos, 3,2 százalékkal a könnyű sérüléssel járó balesetek száma; az ittasan okozott balesetek száma pedig 25,7 százalékkal csökkent - mondta. Hozzátette: az objektív felelősség elve miatt 161 ezer 540 személlyel szemben jártak el a rendőrök és 6 milliárd 410 millió forint bírságot szabtak ki jogerősen. Ebből 2,8 milliárdot be is fizettek, vagyis "magas a fizetési hajlandóság". 

Az államtitkár elmondta: a rendőrség a közeljövőben 500 mobil és 160 fix telepítésű sebességmérőt vesz. Olyan traffipaxrendszert építenek ki, "ami érdemben megváltoztatja a vezetési attitűdöt", és "értelmetlenné teszi a gyorshajtást" azzal, hogy "érdemben és sok helyen" mérik majd a sebességet. Fontosnak nevezte az is, hogy ne legyenek értelmetlen sebességkorlátozó táblák kirakva, és ne legyenek olyan járművek az utakon, amelyek nem képesek a legalacsonyabb sebességgel közlekedni. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy keresik a lehetőségét annak, hogy súlyosabb szankcióval járjon, ha a járművezető a gyermekülés biztonsági övét nem köti be. 

Kondorosi Ferenc közölte: a 20 év alatti, jogosítvánnyal rendelkező fiatalok követik el az összes baleset 10 százalékát, ezért úgynevezett próbajogosítvány bevezetését tervezik. 

Csepi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium közlekedési szakállamtitkára beszámolt arról: az autópályák, gyorsforgalmi utak fejlesztésére tavaly 100-200 milliárd forint közötti összeget fordítottak, az országos közúthálózat fenntartására, felújítására pedig mindössze 10-20 milliárd forint közötti összeget. Ez pedig - mint mondta - kevés, és nem teszi lehetővé, hogy a közúthálózat állapota ne romoljon. Bujdosó Sándor, az önkormányzati tárca szakállamtitkára  megjegyezte: az önkormányzatoknak 11 milliárd forint áll rendelkezésükre ebben az évben a belterületi utak fenntartására. 

Az Európai Bizottság 2008-ban október 13-át jelölte ki európai közlekedésbiztonsági napnak, fő témáját pedig "A közúti közlekedésbiztonság városainkban" címmel határozta meg. A magyarországi rendezvényre a KHEM és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága szervezésében hétfőn került sor a Közlekedési Múzeumban.